Magyar irodalmi invázió

November 7–10. között rendezik Pozsonyban az ország legnagyobb könyves seregszemléjét, a Bibliotéka könyvvásárt, immár 27. alkalommal. Eddig még sosem volt díszvendége a rendezvénynek, érdekes módon senkinek sem jutott eszébe az, ami a hasonló fesztiválokon világszerte dívik: hogy minden évben legyen egy kiemelt figyelmet kapó ország, amelynek legjobb szerzőit állami támogatásból lefordítják, a díszvendég ország írói-költői pedig személyesen is megjelennek a nagy eseményen, interjúkat adnak, találkoznak a közönséggel. 
Nos, ez vár ránk Pozsonyban, és még sok minden más is, a kiegészítő programok legalább annyira érdekesek, mint az Inchebában zajló fő program. Hogy mást ne mondjunk, lesz Rájátszás – ez a kezdeményezés egészen elképesztő sikert ért el Magyarországon az utóbbi években. Sztárzenészek (Beck Zoli, Szűcs Krisztián, Egyedi Peti) adják elő kortárs költők verseit saját megzenésítésükben, sztárírók ragadnak gitárt vagy más hangszert (Grecsó Krisztián, Háy János, Szálinger Balázs, Kemény István). Magyarországon alig lehet beférni egy-egy ilyen szeánszra, amely most a pozsonyi Majestic Music Clubban lesz november 10-én. Már árulják rá a jegyeket. Ez az információ például nem hangzott el a tegnapi sajtótájékoztatón, pedig a jelen lévő szlovák kollégák nyilván ráharaptak volna, kis hazánkban ugyanis ilyen forradalmi kezdeményezésnek egyelőre híre-hamva sincs. 
A lefordított művekről is keveset tudhattunk meg, a válogatás szakmai kritériumairól még kevesebbet. A 22 kötetet tartalmazó lista eléggé színes – más szóval eklektikus – Petőfi Sándor verseitől Nádas Péter esszéin át a hazai magyar Fellinger Károly gyerekkönyvéig terjed a kínálat. A Slovenka magazin újságírója által feltett kérdésre én súgtam meg a választ utólag, és aláhúztam „valamennyi” női szerzőt a listán. Nem sok tintát pocsékoltam, mivel egyedül Szabó T. Anna Törésteszt című novelláskötetét találtam rajta. Elmondtam a kolléganőnek, hogy ezek a szövegek kíméletlenül és együttérzően szólnak a magányról, a párkapcsolatok szívszorító hidegháborújáról, a szenvedélyről és a szeretetről, és interjúzni is lehet a szerzővel Pozsonyban, november 9-én, szombaton. 
Rugaszkodjunk is el a magyar nagykövetségen hallott információktól, és említsünk meg egy olyan kötetet, amitől szerintünk köpni-nyelni nem tudnak majd a szlovákok. Zoltán Gábor Orgia című könyve Krekovič Beck Tímea fordításában lát napvilágot az Absynt Kiadónál. A második világháború végnapjaiban játszódó regény szerzője évekig kutatott a témában, és a nyilasok szemszögéből mutatja meg, milyen az, amikor valakik egy eszme nevében önként, kéjjel ölnek, nem csupán parancsra. A megtörtént eseményeken alapuló regény tele van egészen brutális jelenetekkel, aprólékosan részletezett kínzásokkal, szexuális erőszakkal. A szerző napról napra veszi végig, hogyan kínozták a nyilasok a naponta tucatszámra összeszedett áldozataikat, miről beszélgettek közben, hogyan erőszakoltak meg tizenéves kislányokat a szüleik szeme láttára, fiatal anyákat kisgyermekük előtt, és hogyan csonkoltak borotvával, ütöttek bottal, fektettek rajzszögekbe, itattak vizeletet, küldtek embereket meztelenül a hóba...
A szlovák olvasók arra is rádöbbenhetnek az idei Bibliotékán, hogy léteznek olyan kortárs magyar írók, költők, akik nem Magyarországon élnek és alkotnak, hanem itt nálunk harcolnak az elemekkel. Egy vers- és egy prózaantológia is napvilágot lát a magyar díszvendégség apropóján a Vámbéry PT és a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum jóvoltából. Az Inchebában november 8-án, pénteken hazai magyar prózaírók, a Pozsonyi Magyar Intézetben pedig költők beszéljenek magukról és a szakma helyzetéről.  
A kísérőprogramok között szerepel az a színházi előadás is, amely Daniela Kapitáňová forradalminak számító regényéből született a budapesti Örkény Színházban. A Könyv a temetőről 2000 tavaszán hatalmas sikert aratott szlovákul, akadt olyan kritikus, aki simán elhitte, hogy a szöveget egy negyvennégy éves, törpe növésű férfi írta, aki egy tízéves gyerek szellemi szintjén áll. Hónapokig nem lehetett tudni, hogy a szerzőként feltüntetett Samko Tále név Kapitáňovát takarja. Mészáros Tünde magyar fordítása 2016-ban jelent meg, ez volt a Szlovákia díszvendégségével zajló Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál legnagyobb szlovák sikere. Nem azért, mert ebből fogyott a legtöbb példány, hanem mert színpadra került monodráma formájában, Bíró Kriszta előadásában. A színésznő annak a Parti Nagy Lajosnak a párja, aki a budapesti könyvbemutatón Sárbogárdi Jolán rokonának nevezte Samko Tálét (azaz maga mellé emelte Daniela Kapitáňovát, aki egyébként jól beszél magyarul, és nagy dolognak tartja, hogy a regény Magyarországon is megjelent, miután már 14 másik nyelvre lefordították.) A Pionírszív címen futó monodráma november 9-én látható a pozsonyi Malá Scénán szlovák feliratozással, a jegyeket már árulják, csipkedje magát, aki látni szeretné.