Luc Besson világai

Luc Besson filmjeivel sok világot bejárt az óceán mélyétől indulva a világűrig eljutva. Közülük néhányat maga alakított ki a vásznon különleges atmoszférákkal, figurákkal, lényekkel. A Valerian és az ezer bolygó városa című sci-fi akció-filmjével is új világokba vezet el. A francia rendező képzelete fenomenális, olyan képi világot teremt, amelynek messze földön nincs párja, a történet viszont felejthető.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"282854","attributes":{"alt":"","class":"media-image","title":"","typeof":"foaf:Image"}}]]

Pontosabban: meg se jegyezhető, felaprózódik, elapad a kaotikus látványvarázsban. Az animációval megteremtett változatos (olykor az Avatar formavilágára emlékeztető, erősen giccses) futurisztikus, földön kívüli tájak, a felsorakoztatott képzeletbeli fajok és robotisztikus figurák, a csúcstechnikával felszerelt galaktikus otthonok, munkahelyek, katonai irányítóközpontok látványa totál élvezet. Bár inkább csak elkápráztat, ámulatba ejt, mint bevonz. A ragyogó esztétikájú képzeletbeli világba, amelyet Luc Besson vászonra varázsolt egy klasszikus képregénysorozat alapján, hihetőbb, összefüggőbb, izmosabb történetet kellett volna elhelyezni ahhoz, hogy érezhessük, a harcnak, amit össze-vissza vívnak előttünk, tétje van. Anélkül ugyanis a néző érzelmileg kívülálló marad. Néhány fenomenális mellékjelenet kivételével satnya sztorit szemlél csupán, amely arról szól, hogy Valerian (Dane DeHaan) és Laureline (Cara Delevingne) a kormány különleges, rendfenntartó ügynöke a lélegzetelállító intergalaktikus városba, Alphába indul, hogy a gonosz erők ténykedéseitől megmentse a lakosságot, vagyis a világegyetem négy sarkából érkezett különleges szerzetek közösségét. A mentési akcióval (amely önmagában elég zavaros) megbízott két hős ügynökkel ide-oda ugrálunk a gigantikus városban. Minden helyszínen pusztító akciókba keverednek. A film egy idő után elvész a kalandok szövevényében. Aztán ebből a különlegesen mixelt látvány- és akcióelegyből – vizuális űrakció-csalamádéból – hirtelen felszínre tör és kibomlik a gyors befejezés.

Az, ami helyenként nehezíti az események követését, erénye is ennek a mozgalmas mesének. Konkrétan, hogy Luc Besson nem sablonokból építkezik, ezért még a legelszántabb és a legeltökéltebb sci-fi-rajongó sem látja előre a következő lépést. Ehhez jön – erényként –, hogy helyenként roppant erős, eredeti, koncentrált tartalmat hordozó epizódok is beépülnek e látványmoziba, köztük az Alpha létrejötte és az idegen civilizációk kapcsolatfelvétele, valamint a különféle dimenziókat váltogató piaci séta. A többi illúzió, ármány, akció, látszathőstett, meg csipetnyi szerelem.