Kultúránk 2019-ben

Színházi itt és mostok

A Komáromi Jókai Színházban a Rusznyák Gábor rendezésében bemutatott Kabaré című musicalt is megnéztük: kiemeltük Bandor Éva és Fabó Tibor – vagyis Schneider kisasszony és Schultz úr – párosát: az előadás egyetlen olyan vonala az ő jelenlétük, amely empatikusan átélhető, érzelmileg megérintő élményt kínál. A két színművész érzékeny szerepformálása által erősen, minden rezdülésében, árnyalatában jelentést és súlyt kapva rajzolódik ki, ahogy a két magányos, idősödő ember ügyetlen, tüskés egymás felé tapogatózása óvatos reménybe megy át, majd ezt a keveset (vagy ha úgy vesszük: ezt a mindent) is gyökerében fojtja meg a történelem – írtuk színikritikánkban. 

Év végi élményünk a kassai Thália Színház Faragó Béla – Forgács Miklós – Czajlik József: Ma már nem mész sehová című előadása Czajlik József rendezésében. Olyan előadást láttunk, amely együtt gondolkodó, aktív nézőt kíván, nemcsak az interaktivitás okán, hanem a színházi értelemben vett másság, a meglepő, szokatlan ingerek befogadását illetően is. A történet mindenki számára ismerős: egy vizsgára igyekvő diáklányt megtámadnak, megvernek, a hatóságok pedig nem az áldozatot védik, hanem ellene fordulnak, és vádlottat csinálnak belőle. A történet egy ponton véget ér a színpadon, de a néző ismeri a folytatást, melynek fényében kérdésessé válik, mennyire bízhat meg az állampolgár a rendőrségben, illetve a politikusokban. Van min gondolkodni kifelé menet: a darab tartalmán és a formáján egyaránt.

Igazi színházi csemegét láthatott a dunaszerdahelyi közönség ebben a hónapban. A hazai Csavar Színház és a Soproni Petőfi Színház közös produkciója, a Peer Gynt mindkét teátrum legnagyobb vállalkozása az idei évadban – ezt az előadást láthatták Dunaszerdahelyen. A rendező Pataki András, a címszerepet Gál Tamás alakítja, és játszik az előadásban a Csavar Színház másik állandó tagja, Kiss Szilvia is. A tervek szerint jövőre több hazai városban is vendégszerepelnek az előadással.

Párás szemek a Szigeten

Idén is ott voltunk a Szigeten, Ed Sheeran legendás koncertjén. A Sziget történetében egy szál gitárral még senki sem csinált telt házat, Ed Sheerannek ez sikerült – írtuk helyszíni tudósításunkban. „Neki nincs is szüksége körítésre, mert ő maga egyszemélyes zenekar. A számok remekül működtek, a tömegben állva sokszor csak az éneklő tömeget lehetett hallani, vagyis egy hatvanezres kórus kísérte őt, amelyben a párás szemű tinilányoktól a fiatalos negyvenesekig sokféle ember dalolt együtt.”

Filmek glóbuszra várva 

Az éves felhozatalból azokból a mozgóképes alkotásokból idézünk vissza néhányat, amelyek Aranyglóbuszra esélyesek. Noah Baumbach Házassági történet című drámája a legtöbb, hat glóbuszt gyűjthet be. Csodálatos, szép film annak ellenére, hogy egy válásról szól, valamiről, ami kegyetlen és fájdalmas. Nem tanítani vagy moralizálni akar, egyszerűen csak elmeséli, hogyan ér véget két ember kapcsolata.

Az ír című dráma maffiatabló, akciódráma, bűn és bűnhődés keserű története, és már-már megrendítő búcsú attól a miliőtől, amelynek megfestéséhez a film rendezője, Martin Scorsese mindig is értett. Kevesen vannak, akik úgy tudnak mesélni, mint Scorsese, kevesen azok, akik lendületet tudnak adni még egy-egy unalmas jelenetnek is, és akik úgy tudják keverni a tragédiát a humorral, ahogy ő teszi. 

Hogy az animációkról sem feledkezzünk meg, írtunk Az oroszlánkirályról és a Toy Story 4-ről is – mindkettő Aranyglóbusz-esélyes. Az utóbbiról úgy fogalmaztunk, a Toy Story 4-nél jelenleg nincs jobb családi film a moziban: azzal foglalkozik, hogy mit jelent tartozni valakihez, mit jelent elszakadni a másiktól, megismerkedni a világ rejtelmeivel és kihívásaival. 

Kiállítások a múltunkról

A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában februárban nyitották meg az Étel, ital, álom… – Mindennapok és ünnepek a nép életéből című új állandó, néprajzi kiállítást; kurátora Danter Izabella. A szemléletes áttekintést nyújtó kiállításon klasszikus és új médiákat is alkalmazó elrendezésben ismerkedhet a látogató a Szlovákiában élő magyarok népi kultúrájával. A pozsonyi Brämer-kúriában látható kiállítás a gazdálkodási módok, a háziipar, a lakáskultúra, a házi munkák, az öltözködés, a népművészet és a szokásvilág eszköztárának jellegzetes tárgyi és szellemi emlékeiből válogat a 19. század közepétől napjainkig.

Januárban nyitották meg Kassán a Mészáros utca 35. szám alatti épületben a Márai Sándor életét bemutató állandó kiállítást, a világ egyetlen állandó Márai-kiállítását. 

Komáromban, Kassán, majd Dunaszerdahelyen a Csallóközi Múzeumban mutatták be a 30 év a szlovákiai magyar képzőművészetből – a CSMKT, az SZMKT és a MAMSZE korszakából című kiállítást. A tárlatok főszervezője M. Kiss Márti és Kovács Csonga Anikó, kurátora pedig Balla Rita volt. „Nemcsak művészeket ünneplünk ezzel a vándorkiállítással, hanem szlovákiai magyar tetteket, összefogásokat, melyek a múltban vertek gyökeret, olyan személyiségekkel az élükön, mint Kubička Kucsera Klára, Lipcsey György, Kopócs Tibor, Szabó Haltenberger Kinga, Dolán György és M. Kiss Márti. A cél az volt, hogy összefogva tegyenek a szlovákiai magyar művészetért” – fogalmazott a kurátor a jubileumi bemutatkozás kapcsán.

Irodalmi díjazottjaink 

A Szlovákiai Magyar Írók Társasága idén is kiosztotta díjait a Gútán megrendezett 14. Őszi Írófesztivál keretében. 

A Talamon-díjat idén Bárczi Zsófia érdemelte ki, aki júniusban a Szlovák Irodalmi Alap által adományozott Madách-díjat is átvehette Vidéki lyányok énekeskönyve című művéért (Phoenix Polgári Társulás, 2018). 

Az év legjobb hazai magyar verskötetéért járó Forbáth Imre-díjat Juhász Katalin, lapunk munkatársa vehette át Nyeretlen című művéért (Nap Kiadó, 2018), amelyet szintén díjazott az irodalmi alap: megkapta a Madách-nívódíjat. 

A Simkó Tibor-díjat Koncsol László érdemelte ki Batyuzgató című kötetéért (ART Danubius, 2018), amely a szerző elmúlt negyven év alatt született gyermekverseinek egyfajta gyűjteménye. 

Turczel Lajosról nevezték el a tudományos művek szerzőinek odaítélt díjat, amelyet idén Simon Attila történész, a somorjai Fórum Intézet igazgatója kapott meg, akit a Magyar Tudományos Akadémia idén, első szlovákiai magyar történészként soraiba választott.

Az Irodalmi Alap által adományozott idei Madách-díjról és Madách-nívódíjról már ejtettünk szót, ide kívánkozik a műfordítás kategória díjazottja is: Csanda Gábort díjazták Viera Kamenická Rozprávky zo Židovskej ulice című művének átültetéséért, amely Pozsonyi zsidó mesék címmel jelent meg a Pozsonyi Kifli Polgári Társulás jóvoltából.

Magas zenei futamok

A balogújfalui Ruszó Tibor lett az idei X-Faktor könnyűzenei tehetségkutató győztese – hétről hétre követve az élő show eseményeit, az alulról indult legkisebb fiú klasszikus meséjét láthattuk, aki tehetségének köszönhetően eljutott a csúcsra. 

Eddigi legnagyobb szabású bemutatóját tartotta meg ősszel a pozsonyi Nová scéna. A színház A nyomorultak című musicalt mutatta be a francia Marie Zamora rendezésében. Az előadásban Jean Valjeant a rimaszombati származású Tóbisz Titusz alakítja, aki egy ideje operaénekesként arat sikereket – például Othellót énekli Kassán –, és aki 2012-ben a Miskolci Nemzeti Színházban már játszotta ezt a musicalfőszerepet.