Nem minden munkavállalónak jut a jóból

A bérek számos ágazatban elmaradnak a reális megélhetési költségekhez képest

– emelte ki a KOZ.

A középosztály különösen megszenvedi az inflációt, amit az áfaemelés és az adóbónusz csökkentése tovább súlyosbít. Például aki 2019-ben 600 eurót keresett, annak ma már 864 euróra lenne szüksége ugyanahhoz az életszínvonalhoz, az 1000 eurós bérnél pedig ez az összeg 1378 euróra nőtt.

Bérszakadékok és lassabb növekedés az alacsonyabb bérű ágazatokban

A szakszervezetek hangsúlyozták, hogy a bérnövekedés egyenetlen:

Bár az átlag- és a reálbérek emelkednek, ez nem jelenti azt, hogy minden munkavállalónak egyformán javult a helyzet.

Kiemelten nehéz helyzetben vannak a szociális szektorban, kereskedelemben és más alacsony bérű ágazatokban dolgozók, ahol a növekedés elmarad az iparétól. Sokan továbbra is a minimálbér összegének közelében keresnek.

Minimálbér változása és ennek hatásai

A jövő évi minimálbér-emelés is hoz változásokat: az új szabály szerint a minimálbér eléri majd az átlagbér 60 százalékát, azaz 915 eurót. Ez a hétvégi és éjszakai pótlékok emelkedését is magával hozza.

A szombaton dolgozók 21 eurós, vasárnap pedig akár 42 eurós pótlékot kapnak majd

– ismertette az STVR. Az éjszakai műszakért is nő a díjazás, bár annak mértéke alacsonyabb, 17 euró körül lesz.

Míg a szakszervezetek üdvözlik az emelést, a munkaadók aggódnak a megnövekedő költségek miatt. Ján Biznár, az ipari szakszervezetek alelnöke szerint: „A foglalkoztatás jelenlegi szintjén nincs szükség törvényre, hogy a munkavállalók jól fizessenek.”

Vladimír Sirotka, a kis- és középvállalkozások szövetségének elnöke úgy látja, túl nagy a beavatkozás: „Vasárnap kétszeresébe kerül a személyzet ára.”

Az emelés véglegessége még kérdéses, ősszel újabb tárgyalások jöhetnek, amelyek további változásokat hozhatnak.

Vegyes képet mutat a munkaerőpiac 

A Statisztikai Hivatal adatai szerint januárban minden megfigyelt ágazatban emelkedtek a nominális bérek, 4,2 százalék és 13,4 százalék közötti mértékben. A legnagyobb ugrás a gépjármű-értékesítésben és -javításban volt tapasztalható.

Reálértékben a növekedés szerényebb: 0,3 százaléktól 9,1 százalékig terjedt az ágazatok között. Négy területen – építőipar, szálláshely-szolgáltatás, kiskereskedelem és vendéglátás – 4,4 százalék és 5,6 százalék közötti reálnövekedést regisztráltak.

A foglalkoztatás négy ágazatban nőtt, hatban viszont visszaesett. A legnagyobb csökkenés a járműértékesítésben volt (-3,7%), míg a szálláshely-szolgáltatás területén 2,3 százalékos bővülést mértek