Kosztolányi mint szerkesztő

Arany Zsuzsanna tanulmányának tárgya az Új Nemzedék című – 1919-től szélsőjobboldali – napilap hírhedt Pardon rovata s Kosztolányinak az ebben való igencsak problematikus szerepe; szerzőnk három éven át volt vezetője ennek a rovatnak, melyben név nélkül jelentek meg antiszemita reflexiók is; kérdés, melyek ítélhetők utólag Kosztolányinak, s hogy vajon ezeknek az uszító cikkeknek alapján mekkorának tartható szerzőnk „botlás”-a. „Fő kérdésünk – írja Arany Zsuzsanna irodalomtörténész, megelőlegezendő a Kosztolányi-életmű kritikai kiadását – az lehet, hogy hogyan értelmezzük és fogalmazzuk meg a Pardon-korszak helyét és szerepét az életművön belül.” („Pardon, Kosztolányi”. Dokumentumok és kérdések egy rovat körül)

Bíró-Balogh Tamás tanulmánya (A Vérző Magyarország második kiadása. Kosztolányi „jelentősen átdolgozott” irredenta antológiája) a címében megnevezett, 1920-ban megjelent s Kosztolányi által szerkesztett irodalmi, közéleti, politikai, tudományos szöveggyűjtemény második (1928-as dátumú) kiadását hasonlítja össze az elsővel, pontosan számba véve a két kiadvány közti eltérések mértékét és milyenségét, megállapítva, hogy míg az elsőt Kosztolányi „alkotó szerkesztő”-ként hozza létre, a másodikhoz jószerével már csak a nevét adja, megjegyezvén, hogy ez utóbbiban „már alapvetően politizáló szövegek dominálnak”. Valamint végül felbukkan egy olyan 1928-as kiadás is (lényegében egy harmadik), melyben már nem szerepel az egyik legfontosabb adat, mely szerint „ezt a könyvet Kosztolányi Dezső szerkesztette”. (Kenéz Borbála)