Kortárs magyar „felnőttmesék”

Két-három évvel ezelőtt a Cser Kiadó előállt egy ötlettel: a meséket, a mesehősöket mindenki szereti, mindenkinek van valamilyen viszonyulása hozzájuk – miért ne lehetne ezt egy kötetlen irodalmi játék kiindulópontjának tekinteni? Megszólított hát bő egy tucat magyar írónőt, engedjék szabadjára a fantáziájukat, és gondolják tovább, hogyan alakulhatott kedvenc szereplőik sorsa, miután a kanonizált, közismert történetük végére pont került. Az És boldogan éltek? – Mesehősnők utóélete című antológia 2018 egyik emlékezetes könyvsikere lett; az alapvetésének köszönhetően valószínűleg sok olyan olvasó is érdeklődéssel forgatta, akinek nem napi tápláléka a kortárs magyar irodalom, még kevésbé a mai magyar rövidpróza. És ez nem kis teljesítmény.

Így aztán, logikusan, a folytatás sem váratott sokat magára. Szót kaptak a királyfiak és a válogatott parasztlegények is: az Ők is boldogan éltek? – A férfi változat címmel a múlt év végére megjelent társkötetben 13+1 neves kortárs író (köztük hatásos irodalmi belépőt maguk mögött tudó fiatalok, a középgeneráció meghatározó képviselői, vagy éppen az idén 70 éves Vámos Miklós) mesél tovább egy-egy történetet. Népmesét, műmesét, mítoszt, meseregényt, rajzfilmet. Miként alakult a sárkányölő vitéz házasélete, miután hőstettével elnyerte a királylány kezét? Hogyan kamatoztatta népszerűségét, mire vitte az életben a sérelmeiért elégtételt vett Lúdas Matyi? Mi történt Aprajafalván, miután Hókuszpók kibékült a hupikék törpikékkel? Hogyan tekint saját pozíciójára S., a híres bibliai mesehős?

Játék, de nagyon is komoly játék ez a könyv. Azáltal, hogy a kötetben szereplő minden szerző más módon közelít a vállalt témájához, akár még a mai magyar irodalom egyfajta kistükrének is tekinthető. Van itt minden, és a legkülönfélébb változatokban: játék a magyar irodalmi hagyománnyal, a műfajokkal, a fikció lehetőségeivel, az életmű által hitelesített írói univerzum és a mesevilág egymásra simításával... Azt azért jegyezzük meg gyorsan, a (tündér)mese sem habkönnyű lektűr, nincs mit csodálkozni rajta, hogy mindabból, amit a szerzők kezei között hozzátesz, ráhord a 20–21. század tapasztalata, többnyire borongós, sötét tónusú „felnőttmese” születik. Persze, humorral és fantáziával, de még több férfibúval, kényszerű megalkuvással, kivonulással, pszichózissal, elveszett illúzióval, megtört életekkel. (Ez itt a szolgálati közlemény helye. Hogy egyértelműek legyünk: az Ők is boldogan éltek? felnőtt olvasóknak szóló kötet. Ne ezt vegyük a kezünkbe a családi esti meséléshez, hacsak nem szeretnénk gyerekünket jó korán felvilágosítani, hogy, mondjuk, mi a gond azzal, ha apa szereti Juliskát, csak nem egészen úgy, ahogy az bevett szokás.)

Tizennégy utóélet szerepel a könyvben, hol meghagyva a mesék mitikus-mágikus idejében, kisebb-nagyobb mértékben megfűszerezve a mindennapjaink élményeivel, hol átemelve egyfajta kortárs téridőbe, a mesei alapot referenciaként használva. Hófehérke, valamint Jancsi és Juliska históriáját ketten is feldolgozták. Előbbi Garaczi Lászlónál Kuka történeteként jelenik meg, és a felnőtt férfilét nagy igazságait vetíti rá egy kis(nagy) óvodai drámára; Totth Benedek pedig a vadász meséjét mondja el, remek stílusgyakorlatban tisztelegve a mágikus realizmus mesterei (Márqueztől Bodor Ádámig) előtt. Cserna-Szabó András hőse (Jancsi és Juliska után szabadon) a nyolcvanas évek értelmiségi kivonulását idéző módon tűnik el az erdőgazdaságban, egy bizarr-bódult mesevilágban. Amit pedig Háy János tesz, az maga a csoda: néhány oldalas bravúros szövegében újra és újra átírja mese és realitás, népmese, népdal és népballada határát, a fikció koncentrikus köreibe rántva magával az olvasót. És van még tíz további jó történet ott, ahonnan ez jött.

Ők is boldogan éltek? – A férfi változat
A kötet szerzői: Czinki Ferenc, Cserna-Szabó András, Darvasi László, Fehér Béla, Garaczi László, Gerlóczy Márton, Hartay Csaba, Háy János, Horváth Viktor, Kerékgyártó István, Maros András, Totth Benedek, Vámos Miklós, Zoltán Gábor 
Cser Kiadó, 2019, 168 oldal