„Ki vagyok én, hogy elemezzek?”

Report on the Blind (Jelentés a vakokról) című zenés felolvasóestjével John Malkovich 2016 óta járja a világot. A komolyzenét és irodalmat összekapcsoló projektet egy argentin író, Ernesto Sabato Hősökről és sírokról című regényének egyik fejezete ihlette, melyet Alfred Schnittke huszadik századi orosz zeneszerző Concerto for Piano and Strings (Concerto zongorára és vonósokra) című műve egészít ki.

Malkovich elmondta, hogy maga választotta az aláfestő zenei anyagot Sabato novellája mellé, mert a két műben nagyon sok közös vonást talált. A Viva Musica! fesztivál záróeseménye lesz ez ma este a Régi Vásárcsarnokban, az orosz Anastasya Terenkova zongoraművész és az olasz I Solisti Aquilani zenekar közreműködésével, akik az est első részében egy Sosztakovics- és egy Sollima-művet is előadnak.

John Malkovichtól nem áll távol a humor és az önirónia, elég, ha a John Malkovich-menet című filmre gondolunk, arra, hogy az ünnepelt sztár beengedte „saját agyába” Charlie Kaufman forgatókönyvírót, hogy ott szemtelenül kutakodjon, míg a címszereplő önmagát játssza, nem tudva, mi történik vele, mi pedig nagyokat kacagunk ezen.

2015-ben leforgatta a 100 Years (100 év) című filmet, amelyet soha nem fogunk látni, de még az unokáink sem, ugyanis egy kinyithatatlan, golyóálló, üvegajtós széfben pihen, amely csak 2115-ben nyílik ki magától. A négyszereplős film cselekménye szigorúan titkos – Malkovich írta a sztorit, és a minden marhaságra kapható Robert Rodriguez rendezte. Nehéz eldönteni, hogy egy zseniális viccről van-e szó, vagy nagyon is komoly üzenetről a mából a jövőbe. Fel is tettük ezt a kérdést Malkovichnak, aki így válaszolt: „Franciaországban, ahol sok időt töltök, megismerkedtem egy konyakkészítő cég tulajdonosával. XIII. Lajos Cognac néven egy olyan italt kezdtek gyártani, amely száz évig érlelődik. Nagyon izgalmasnak találtam, hogy valami, ami ma készül, csak száz év múlva lesz felbontva. Úgy gondoltam, miért ne lehetne megcsinálni ugyanezt egy filmmel? Ezer ember kapott egy-egy fémből készült jegyet a 2115-ös bemutatóra, amelyet továbbadhat gyermekeinek, unokáinak vagy akinek akar. És egyáltalán nem izgat, hogy ezt nem fogják látni a ma élő emberek. Mert hiszen sokan a hozzáférhető filmjeimet sem látják, mégis jól elvannak. Egyébként először én is inkább poénnak tekintettem ezt a projektet, aztán lassan átéreztem a jelentőségét. Azt, hogy üzenhetek a jövőbe. Nem tudom elképzelni, milyen lesz a világ 2115-ben, pedig érdekelnek az erre vonatkozó hipotézisek, sokat olvasok a témában. De rá kellett jönnöm, hogy a szakértők egymásnak is ellentmondanak. Vagyis el kell döntenem, melyiküknek hiszek. És ezt még nem döntöttem el” – mondta lapunknak John Malkovich, aki a múlt héten még Leeds környékén forgatott, konkrétan Hercule Poirot bőrébe bújt a BBC új Agatha Christie-sorozatában. Nem érdeklik az eddigi feldolgozások, a kollégák alakításai, csak az, hogy színvonalas munkát végezzen, és elégedett legyen az eredménnyel. Mindig is ez érdekelte.

Erre az évre már nem vállalt több filmes feladatot, mert októbertől Londonban egy új színdarabban alakítja Harvey Weinstein producert, akinek a nevét az elmúlt hónapokban azok is alaposan megtanulták, akik nem olvasgatják a hollywoodi filmek stáblistáit. Egy nők tucatjai által szexuális zaklatással és nemi erőszakkal vádolt, nagy hatalmú férfit eljátszani nyilván komoly kihívás. A Pulitzer-díjas David Mamet Bitter Wheat (Keserű búza) című darabjáról egyelőre keveset tudni, Malkovich viszont nemrég azt nyilatkozta az előadásról, hogy „egyszerre lesz vicces és mocskos”. A sajtótájékoztatón erre a meghatározásra kérdeztünk rá.

„Tulajdonképpen már bánom, hogy ennyit is elárultam erről az előadásról. Mert hiszen ki vagyok én, hogy elemezzek, vagy akár csak minősítsek egy más által alkotott művet, amelyben nekem annyi a feladatom, hogy eljátsszam az egyik karaktert. Legjobb tudásom szerint igyekszem majd eljátszani, és persze azért vállaltam a szerepet, mert érdekelt ez a karakter. Aki ráadásul egy valós személy, és az ügye még koránt sincs lezárva, sok minden kiderülhet még róla. Szerintem akár ön is sokkal okosabban tudja majd elemezni az előadást, ha megnézi, mint én, aki nyakig benne vagyok. És ez érvényes minden egyes munkámra. Sosem tudtam hosszasan beszélni az általam megformált karakterekről, de szerencsére nem is ez a dolgom” – mondta John Malkovich, csibészes kacsintással zárva válaszát.

Aki ma este megnézi őt Pozsonyban, arról is hallhat, miért a vakság irányítja a világot, és miért vagyunk kiszolgáltatva érzékeinknek.