Képregény készült Anne Frank naplójából

A franciául október 4-én megjelenő 150 oldalas kötet az izraeli szerzőpáros, Ari Folman és David Polonsky alkotása, akik a palesztinok két bejrúti táborában, Sabrában és Satilában 1982-ben lezajlott tömegmészárlás eltemetett emlékeit feldolgozó Libanoni keringő című animációs filmjükkel váltak világszerte ismertté. 

Anne Frank naplója az egyik legnagyobb példányszámban eladott könyv a világon. A képregényváltozatot a napló első megjelenésének 70. évfordulójára készítette el a két alkotó. A magyar fordítás a jövő év második felében jelenik meg a Park Könyvkiadó gondozásában.

"Amikor az Anne Frank Alapítvány megkeresett minket azzal, hogy dolgozzuk fel képregénynek a naplót, természetesen azonnal nemet mondtunk" - mondta a két szerző a Calmann-Levy francia könyvkiadó által szervezett sajtóbeszélgetésen Párizsban. 

Némi gondolkodás után Ari Folman végül azért mondott igent, mert attól tart, hogy rövidesen már nem lesz több holokauszttúlélő, aki el tudná mesélni ezt a történetet. "Fontos, hogy az olvasók új generációját is megszólítsuk" - hangsúlyozta. 

A képregény nem dolgozza fel a teljes naplót, mert ahhoz legalább 3500 oldalas művet kellett volna készíteni Ari Folman szerint, de Anne Franknak képzeletbeli barátnőjéhez, Kittyhez intézett több levele is teljes egészében bekerült a képregényváltozatba. 

A szerzők több olyan részletet is kiválasztottak a naplóból, amelyet grafikai szempontból érdekesnek tartottak, és azt részletesen feldolgozták. Ilyen például a kolbászkészítésről szóló jelenet, amely alig néhány sor az eredeti műben, de a képregényben egy vidám és színes epizód lett belőle. 

"Megpróbáltuk Anne remek humorérzékét és szarkazmusát megőrizni a képregényben" - hívta fel a figyelmet Ari Folman. 

David Polonsky kiemelte, hogy miután igaz történetről van szó és az olvasók többsége ismeri a tragikus véget, meg kellett találni azt a formát, amellyel művészi alkotásként tudták a művet feldolgozni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Anne Frankhoz hasonlóan a holokauszttúlélők többségének nagyon jó humora van, amely ihletésül szolgált. A kislány depressziós és reménytelen időszakai például fantasztikus és álomszerű jelenetek formájában jelennek meg a képregényben, ami összességében nagyon hű maradt az eredeti szöveghez.

A Németországból Hollandiába menekült Frank család Amszterdamban, a Prinsengracht 263. szám alatt bujkált 1942-től. 1944-ben elárulták őket, augusztus 4-én letartóztatták a családot. Anne Frank 15 éves korában tífuszban halt meg a bergen-belseni koncentrációs táborban 1945-ben. A bujkálás alatt írt feljegyzéseit a család két segítője mentette meg az utókor számára. Az írásokat napló formájában a holokausztot a családból egyedüli túlélőként Otto Frank - Anne apja - adta közre.  

Ari Folman jelenleg a napló rajzfilm-változatán dolgozik, ami a tervek szerint 2019-ben lesz látható a mozikban.