Kazinczy Napok szép beszéddel

Kassa. Pénteken ért véget a Szép Magyar Beszéd országos verseny, melyet idén a régi tradíciók szellemében a XXXVIII. Kazinczy Napokkal kötöttek össze. Ám a régi tradíciók felélesztése csak részben sikerült, hiszen azok a szép idők, mikor a magyar szakos tanárok az ország minden részéről Kassára zarándokoltak nyelvművelő előadásokat hallgatni, és mintegy mellékesen „megversenyeztetni” a diákjaikat, bizony már rég a múltba merültek.

Nem mintha a mostani magyar szakos és más humán érdeklődésű tanárok rosszabbak, lustábbak, lanyhábbak lennének a régieknél. Csak épp ma már nem lehet az iskolákból „lógni” egy hetet nyelvművelő előadások ürügyén. A rendezvény amúgy is csak háromnapos, és időszűkében lévén, a verseny és az előadások egy része egy időben zajlott. A tisztelt szakmabeliek tehát dönthettek: saját diákjaik és azok versenytársai teljesítményére kíváncsiak, vagy egy-egy érdekfeszítő előadásra. Hogy a helyzet ne legyen ennyire egyszerű, az országos vers- és prózamondó verseny is csupán egy nappal kezdődött később a Szép Magyar Beszédnél. A mindkét döntőbe szerencsésen bejutó diákok és kísérőik tehát nem várták meg a zsűri szívhez szóló értékelését csütörtökön délután, nem is beszélve a pénteki eredményhirdetésről, hanem ügettek Kassáról Rimaszombatba, hogy a megnyitón ott lehessenek, és másnapra kialudhassák a szöveghangosítás és szövegalkotás okozta fáradalmakat, és frissen, kipihenten álljanak egy-egy verssel vagy prózával egy újabb zsűri elé. Hogy a megfelelő minisztérium miért nem kommunikál a Csemadokkal a két hasonszőrű verseny megszervezésénél, számomra rejtély maradt, ám tény, hogy a Szép Magyar Beszéd egyik zsűrije meghökkenten vette tudomásul a versenyzáró értékelésen jelen lévő hat pedagógust, merthogy abban a két kategóriában húsz diák versenyzett.

Maga a verseny, az alapiskolás és középiskolás kategória zsűrielnöke szerint egyaránt jó szintű volt, „csak nyertesek” jöttek idén Kassára.

Vörös Ferenc, az alapiskolások zsűrielnöke idén a fiúkat hiányolta a mezőnyből, habár mutálással és bátortalansággal egyaránt magyarázható, hogy inkább a lányokat versenyeztetik a felkészítő tanárok. A zsűrit nem zavarta egyes versenyzők palócos kiejtésváltozata, és elégedett volt azzal is, hogy a gyerekek megfelelő szövegeket választottak. A fogalmazásoknál a „Nem vagyok már gyerek” című alkotás volt a leggyakoribb választás, hiszen a kamaszok személyes élmények, kamaszproblémák, a szülőkkel való kisebb-nagyobb konfliktusok alapján közelinek érezték ezt a témát.

Vörös Ottó, a középiskolások elbírálásával megbízott pozsonyi vendégtanár szerint örvendetes, hogy idén sok Márai-szöveggel jöttek a versenyzők, ugyanakkor felfedezték már a hazai magyar irodalmárok esszéit is, és nem ragadtak meg makacsul Kosztolányinál. A kötelező szöveg kihangosításánál leginkább a közönséggel való kapcsolattartás okozott gondot, míg az önálló szövegalkotásban a szöveg indítása és lezárása bizonyult időnként nehéz feladatnak.

A versennyel párhuzamosan zajló Kazinczy Napoknak nem volt idén központi témája, az érdeklődők előadásokat hallhattak a magyar nyelv jelenéről és jövőjéről, a szépirodalom nyelvhasználatáról, Ady és Erdély kapcsolatáról, valamint Dsida Jenő életművéről. Kiegészítésként egy irodalmi est volt hivatott a Nyugat második nemzedékének alkotásait közelebb hozni a hallgatósághoz, Szűcs Ildikó előadóművész tolmácsolásában, ám ezt a törekvést nem koronázta nagy siker. A helyi magyar tannyelvű iskolák becsületére legyen mondva, hogy a Márai Stúdió azért egy előadáson sem tátongott az ürességtől, mivel az elfoglalt pedagógusok helyett egy-egy osztálynyi diákkal töltötték meg a széksorokat.

Márai szülővárosában tehát három napon át a magyar beszéd és a nyelvművelés volt az érdeklődés középpontjában, már amennyire a körülmények engedték. A rendezvénynek a Márai Sándor Alapiskola és Gimnázium, valamint a Márai Stúdió adott otthont. S habár a nyelvművelő napokat Kazinczy Ferenc neve fémjelzi, Márainak, a hajdanvolt kassai polgárnak aligha lett volna kifogása kettejük nevének összekapcsolódása ellen.

A Szép Magyar Beszéd országos versenyének helyezettjei

I. kategória

1. Ballán Viktória, Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola, Szenc, 2. Párkánszký Krisztina, Ady Endre Alapiskola, Párkány, 3. Papp Borbála, Vámbéry Ármin Alapiskola, Dunaszerdahely és Ďuríček Tamara, Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola, Marcelháza

II. Kategória

1. Takács Erika, Duna Utcai Gimnázium, Pozsony, 2. Erdős Krisztina, Magyar Tanítási Nyelvű Ipariskola és Kereskedelmi Akadémia, Kassa, 3. Szabó Donáta, Selye János Gimnázium, Komárom

III. Kategória

1. Púchovský Krisztián, kereskedelmi szakmunkásképző, Komárom, 2. Tapló Attila, mezőgazdasági szakmunkásképző, Ógyalla, 3. Zolcer Emília, kereskedelmi szakmunkásképző, Udvard

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?