„Karácsonykor a legfontosabb az ember és a fa”

A koncerttermek ünnepi hangversenyekkel várják a látogatókat karácsonykor. A televízió ünnepi műsort sugároz. Művészeti múzeumok, galériák készülnek-e külön programmal karácsonyra?Nem bevett gyakorlat, de nálunk, a galériában is előfordult, hogy karácsony előtt az ünnephez kapcsolódó programot készítettünk. A hónap műtárgya sorozatunkban decemberben téli, havas tájat ábrázoló vagy karácsonnyal összefüggő, az ünnephez illeszkedő alkotást szoktunk bemutatni. Biztosan vannak művészeti galériák, amelyek speciális programmal készülnek , de érdemes figyelembe venni, hogy az adventi időszakban mindenki az ünnepre készül, és hogy a két ünnep között sem igazán nagy az érdeklődés a művészeti múzeumok kínálata iránt. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"259954","attributes":{"alt":"","author":"Tate Gallery, Londod, 2016","class":"media-image","height":"320","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] Hogyan ábrázolják a karácsonyt a képzőművészek?A születés története az előzményekkel, a napkeleti bölcsekkel, vagyis a három királyokkal klasszikus téma, jelen van a falfestészetben, a grafikában, a festészetben, egyéb műfajokban is. Nem vallási vonatkozásokkal, hanem kimondottan esztétikai jelleggel a mi régiónk képzőművészetében szintén gyakori téma volt a 19. és a 20. században is. Hangsúlyozom azonban, hogy a művészi ábrázolás tárgya az eredeti, a szent ünnep volt, nem a profán családi ünnep. Tehát nem azt jelenítették meg a művészek, ahogy mi éljük meg manapság is a karácsonyt, a szeretet ünnepeként. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"259950","attributes":{"alt":"","author":"Rubens: Királyok imádása","class":"media-image","height":"480","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"331"}}]] A karácsonyfa nem is jelent meg a képzőművészetben?De igen, a 19. századtól kezdve előfordul a karácsonyfa és a családi meghitt ünnepségek ábrázolása. Azért csak akkortól, mert a karácsonyfa 19. századi „találmány”, polgári családokban állítottak először fát. Ez a hagyomány már a 19. században megjelenik egy-két festményen. Nálunk azonban nem annyira, és ahol igen, ott is inkább a könnyebb műfajokban. A zsánerfestészetet említhetném, amely intim családi együttléteket, szalonokat, a polgári életet ábrázolják. Ebben a tematikában előfordul a karácsony is, mindenekelőtt a német művészetben. A mi régiónkban nem találtam erre példát. Ebben a témában ugyanis kimondottam magas művészi értékű alkotásokat nem ismer a művészettörténet. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"259951","attributes":{"alt":"","author":"Viggo Johansen festménye 1891-ből","class":"media-image","height":"387","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] Az egyetlenegy szép kivétel Réti István festménye, a Bohémek karácsonya idegenben, amelyet 1893-ban festett még Münchenben. Három művészt ábrázol, köztük van ő maga is. Szegényes szobában, petróleumlámpa fényénél ketten az asztalnál ülnek, harmadik társuk felettük áll. Nagyon szép, kellemes hangulatú belső teret ábrázoló figurális kompozíció. Telített atmoszféráját az adja, ahogy a petróleumlámpa fénye megbontja a szoba sötétjét. Szinte rembrandti fényben és árnyékban, borongós sötétben jelenik meg az ábrázolt helyzet, ettől nagyon lírai és nagyon szomorú. Sugárzik róla, hogy a művészek hazakívánkoznak, az otthon melegére, az ünnep átélésének más, bensőségesebb módjára vágynak. Bár a meghittség ott van az alakok együttlétében, a kép egészéből mégis a szomorúság árad, érzékeltetve, hogy az ünnepnek nem ez a szokványos megélési formája. Réti festménye nagyon ismert karácsonyábrázolás, de egyéb alkotásokat nem igazán találnánk. Nem annyira kedvelt ez a téma. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"259952","attributes":{"alt":"","author":"Réti István: Bohémek karácsonya","class":"media-image","height":"480","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"404"}}]] A kevésbé színvonalas művészetben talán jobban megjelenik, mégpedig a karácsony inkább kicsit giccsesebb oldala, amit egy évben egyszer minden további nélkül megengedhetünk magunknak és élvezhetünk. Viszont a karácsonynak talán éppen ez az „arca” nem kedvez teljesen a művészi ábrázolásoknak, mert komoly, fajsúlyosabb témákhoz vagyunk szokva, illetve ahhoz, hogy a művészek a hagyományos ikonográfia szerint közeledtek a karácsonyhoz. Ahogy kifejtettem, Jézus születése, a betlehemi fény, a három királyok a mai napig nagyon szépen és többféleképpen megjelennek a művészetben, a kortársban is, természetesen modernebb kifejezési eszközökkel és ábrázolási módszerekkel. Jobban ismert azonban a betlehem, a betlehemállítás szokása. A naiv művészetben, fafaragásokban manapság erősen jelen van, de az élő betlehem is előfordul nagyon széles körben.  [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"259953","attributes":{"alt":"","author":"Thomas Kinkade kortárs amerikai festő: Áldott karácsony","class":"media-image","height":"360","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] Akkor sem találkozott fenyővel, karácsonyfával, amikor 2014 nyarán Az élet fája című nagyszabású tematikus kiállítást készítette, mely a közép-európai térség és a keresztény kultúra vonatkozásában mutatta be a fa jelenlétét a képzőművészeti ábrázolásban?Albín Brunovskýtól találtam egyetlen kis illusztrációt, amelyen karácsonyfa volt. Bizonyára valamilyen könyvhöz készült, kimondottan illusztráció jellegű, rajzos, gyerekeknek szóló munka. Gondolom, családi ünnepként ön is szereti a karácsonyt.Hogyne, mindig szeretetteljes esemény volt a családunkban, készültem és készülök rá. Gyerekként nagyon szép karácsonyokat éltem meg, az élő fa varázsával. Egy időben édesapám a kertből kiásta a fenyőt, behozta, aztán visszaültette. A mai napig élő fát állítunk, mert rajtunk, embereken kívül, ahogy megéljük, az élő fa jelenti a karácsonyt. A tűlevelű élő fa a színével, a zölddel a reményt szimbolizálja. A közös díszítés is vidám családi esemény volt gyerekkoromban. Ez aztán a saját családomban is így folytatódott, és így van a mai napig. Bár most már csak én díszítek, mert a gyerekek már nagyok, és fiúk! Őket most már nem vonzza annyira a díszítgetés, de a fát ők állítják fel, az egyik évben az egyik, a másik esztendőben a másik, én pedig felöltöztetem. Műfa szóba se jöhet?Csakis élő! Nem véletlenül kutattam a fa jelenlétét a művészetben, és mutattam be ábrázolásának sokféleségét kiállításon. Nagyon fontos szimbóluma az életnek. Ezért ragaszkodom az ünnepen is az élő fához. Amíg a fiúk kicsik voltak, jó hangulatú, igazi örömteli ünnep volt nálunk a karácsony. Azért is, mert az ünnepet, a bensőségességére gondolok és nem a vallási vonatkozásaira, a gyerekek élik meg fokozottan, és mi, felnőttek, szülők általuk éljük át az örömet. Az ünnep megélése attól függ, miként tudunk ünnepi légkört varázsolni a fa köré, és mennyire sikerül megteremteni az átlényegüléshez szükséges bensőségességet. Akkor is, ha esetleg nem követjük a vallási vonatkozásait, ha nem ápolunk bizonyos szokásokat. Nagyszüleimnél, Komlóskán megéltem ilyen nagykarácsonyokat, az egész ünnepet mindenestül, az éjféli misével és az éjféli mise utáni vidámságokkal. Hangulatos havas karácsonyok voltak, lovas szánokkal közlekedtünk, mert Komlóskán, ami zsákfalu a zempléni hegyek közt, nagy hó volt telente. Idén a díszítésben divatos a bronzszín. Ebben a színben fog pompázni a fája? Követi a divatot, az aktuális trendeket?Nem figyelek túlságosan a divatra, hiszen állandóan változik. Tagadhatatlan, manapság nagyon kreatív, alkotói módon közelítenek az ünnephez kapcsolódó divathoz is. De számomra a divat annyira nem fontos, a karácsonyban meg egyáltalán nem. Nem az aktuális trendek szerint díszítem a fát. Az emberek számítanak, hogy kitől kaptam a díszt a fára. Ha valaki, akit szerettem és szeretek, harminc évvel ezelőtt megajándékozott egy karácsonyfadísszel, azt a mai napig őrzöm, és idén is dísze lesz a fenyőnknek. Az egyszerű fa híve vagyok, se díszből, se édességből nem aggatok rá túl sokat, hogy megmaradjon a fa jellege. A karácsonyi hangulat megteremtéséhez van-e szüksége valamilyen művészi alkotásra, mondjuk, zenére?Nem igazán, de néha hallgatunk muzsikát, a hangulattól függően. Nem azzal a szándékkal, hogy megteremtsük vagy fokozzuk általa az ünnepi hangulatot. Egész hónapban ontják a rádiók a popzenei karácsonyi szerzeményeket, amitől annyira elveszítik a varázsukat, hogy karácsonyeste már nem ezeket kívánom hallgatni. Komolyabb, tartalmasabb, mélyebb zene szól nálunk. Amíg kicsik voltak a gyerekek, velük is énekeltünk. Része volt annak, ahogy felfedezték a fát, az ajándékokat. Ki tud kapcsolódni a három nap alatt, el tudja felejteni a világ dolgait, és át tudja adni magát az ünnepnek?Igen. Mindenki lecsendesedik, és az ember figyelme átterelődik az otthonra, a karácsonnyal összefüggő foglalatosságokra, a sütés-főzésre, a készülődésre. Ezzel is áthangolódunk egy kicsit. Áttevődnek a hangsúlyok, mert mással foglalkozunk, mint egész évben. Nagyon jó, hogy ez így van.  Azért tettem fel az előző kérdést, mert idén nagyon sok helyen járt, nagyon sok munkája volt. Hogy értékeli, milyen évet zár?Munka szempontjából teljesen sikereset. Több olyan jó munkát sikerült megvalósítanom és befejeznem, amelyekhez erre az évre jöttek össze a feltételek. A Weisz-Kubinčan-projektet emelném ki, a művész munkáiból rendezett tárlatot és monográfiát. Óriási munka volt, alapkutatással, és azt hiszem, szép lett az eredmény. Ritkán vagyok elégedett a saját munkámmal, ezúttal azonban elmondhatom, ez a kutatás valóban értékes eredménnyel végződött. Arnold Peter Weisz-Kubínčant kiváló művésznek tartom, s bár kiállításai voltak korábban is, monográfiája nem, mindössze két-három kis terjedelmű katalógus jelent meg róla. Sokat kellet hozzá kutatni és sok helyen. Jártam Budapesten, ott tanult, és elutaztam Németországba, mert ott is folytatott tanulmányokat. Berlinben, Frankfurtban keresgéltem adatokat levéltárakban, és természetesen itt, Szlovákiában is. Elmondhatom, hogy mostantól Weisz-Kubínčannak van egy jó monográfiája. Elégedett vagyok. Lehetek azért is, mert ebben az évben megkaptam a kulturális minisztérium által adományozott Andrej Kmeť-díjat. Én vagyok a legfiatalabb díjazott, eddig hatvanéves kor alatt senki nem kapta meg. Ezzel az elismeréssel kívülről is érkezett visszajelzés, és ez mindig jólesik. Több kiállítást rendeztem, köztük Krakkóban a Kassai Modernek munkáiból állítottam össze egy szép tárlatot, katalógust is megjelentettünk hozzá. Elárulja, mire készül jelenleg?Jaszusch Antal-monográfiára. Nagy terv, és már biztos, hogy meglesz a monográfia, mert sikerült rá pénz szerezni. 1966-ban jelent meg az egyetlenegy Jaszusch-monográfia Tomáš Štrauss tollából, azóta semmilyen komoly munka nem látott napvilágot róla. Lelkesít, hogy összejön, mert évek óta készülök rá. Karácsony után teljes gőzzel visszatérek a kutatáshoz.