Jövő héten kezdődik a Velencei Biennálé

kep

Szlovákia egy kültéri projekttel készül, mely olyan közösségek erőfeszítésébe enged betekintést, melyek sikeresen vetettek gátat a természet pusztításának, míg Magyarországot egy absztrakt festészetből kiinduló összművészeti alkotás képviseli. A világ egyik legrangosabb kulturális eseménye április 20-án kezdődik.

A 60. Velencei Biennálé főkurátora, a brazil Adriano Pedrosa San Paolóból érkezik, a központi kiállítás pedig az Idegenek mindenütt címet viseli. A biennálén, melyet 1895-ben az akkori modern képzőművészet elismertetésének céljával rendeztek meg első alkalommal, hetven ország alkotói vesznek részt kétévenként. Nézzük, mit tartogat a látogatóknak Szlovákia és Csehország közös pavilonja, illetve a frissen felújított magyar pavilon.

Fákat menteni

Szlovákia az egyik legtöbbet foglalkoztatott szlovák képzőművész, Oto Hudec munkáját viszi a biennáléra. Bár eredetileg festőművész, a kassai alkotó leginkább meglepő, letisztult megjelenésű térbeli objektjeivel és különleges installációival vált ismertté és elismertté a nemzetközi művészvilágban, nem mellesleg alkotásai egy ideje behatóan foglalkoznak azokkal a problémákkal, melyeket a klímakrízis hozott életünkbe.

Floating Arboretum című művét Csehország és Szlovákia közös pavilonjának kültéri részén fogják bemutatni. Az alkotói projekt kurátora Lýdia Pribišová, és érdekessége, hogy bárki belekapcsolódhat – még úgy is, ha nem utazik el Velencébe a biennálé idején.

A Floating Arboretum – melyet magyarra Lebegő arborétumként fordíthatnánk – egyfajta történetgyűjtemény: olyan valós történeteké, melyek az erdőirtás megakadályozásáról szólnak, olyan közösségekről, ahol a lakosok közös erőfeszítésének köszönhetően ezidáig sikerült gátat vetni a természet pusztításának, ahol egyelőre sikerült megakadályozni az erdőirtást és a fakitermelést.

Oto Hudec munkájára jellemző az utópikus elvágyódás, amit eszkapizmusnak is lehet tekinteni, azaz egyfajta menekülésnek a realitás elől. Munkáiban gyakran fellelhető az igyekezet megmenteni azt, aminek megmentése világunkban szinte lehetetlenné vált.

Érdekesség, hogy a biennálé helyszínéül szolgáló velencei Giardiniben élő fákat is fenyegeti a pusztulás veszélye – egész konkrétan a fokozatosan emelkedő tengerszint miatt. Hudec ezek megmentését vizionálja, csakúgy, mint más olyan fákét is, melyek veszélyeztetetté váltak szerte a világban. Az alkotó egyfajta arborétumot képzelt el, egy szimbolikus utópiát, melyben menedékre lelnek a fák, melyeket az emberi tevékenység fenyeget. A projekt egy képzeletbeli bepillantás a jövőbe, ahol a fákat egy biztonságos – természetesen fiktív – arborétumba helyeztünk át.

A pavilon homlokzatára kerülő képek is a projekthez kötődnek, a kültérben pedig egy hajó installációját tekinthetik majd meg a látogatók, illetve egy térbeli objektumot, amely térségünkben egy régi, mára azonban fenyegett faj termését ábrázolja – a cirbolyafenyő tobozát, melyet műanyagból készített el az alkotó.

A Floating Arboretum történetei hanganyag formájában elevenednek meg, melyeket a Fero Király által komponált Piesne pre planetárnu artikuláciu című zenei alkotásba ágyaztak. A hozzá illeszkedő koreográfiát Petra Fornayová készítette, a jelmezeket pedig Michaela Bednárová alkotta.

A Floating Arboretum című projektben a Szlovák Nemzeti Galéria weboldalán keresztül vehetünk részt (floatingarboretum.sng.sk), mely április 18-tól várja a virtuális látogatókat. Az oldalra kattintva megmentésre jelölhetjük azt a fát, melyet története alapján kiválaszthatunk.

Az absztraktból indulva

Magyarországot Nemes Márton képzőművész képviseli, aki multimédiás, több érzékre ható, a színeket középpontba helyező összművészeti alkotást tervezett a pavilon tereibe.  Nemes Márton Techno Zen című összművészeti alkotása az absztrakt festészet hagyományain túl a kortárs élményvilágra, így a technoszubkultúra, a digitális képalkotás tapasztalataira épül. Kiállítása multiszenzorális: vizuális, akusztikus és interaktív tartalmai a fény- és színtartomány, a tárgy- és fénymozgás, a hang, a fényfrekvencia és légáramlás együttes hatásában bontakoznak ki. A tárlat kurátora Kopeczky Róna.

A biennálé ideje alatt egy másik tárlaton is láthatók Nemes Márton művei: a velencei Palazzo Morában a Magyar Nemzeti Bank kortárs gyűjteményének válogatása, Keserü Ilona, Hencze Tamás és Nádler István művei mellett. A központi pavilon kiállításán Amrita Sérgil magyar származású indiai festőművész alkotása is szerepelni fog.

A magyar pavilon kiállítását decemberben kibővített formában a budapesti Ludwig Múzeum a hazai közönségnek is bemutatja. Az elmúlt években korszerűsítették a magyar pavilon elektromos hálózatát, a tűzjelző rendszert, biztonsági kamerarendszert építettek ki, illetve kicserélték a kiállítótermek padlóburkolatát. Anyagiak hiányában a tetőtér évtizedekig befejezetlen maradt, végül ezt is felújították. A tervek között szerepel a földszinti tér, a kiállítótermek fokozatos korszerűsítése.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?