Interjú Rab Henriettával

„Rég volt… Tíz éve” – mondta, ahogy megérkezett. „Akkor még tele voltam várakozással. Jaj, csak vegyenek fel a főiskolára! Ötödszörre sikerült. Pedig már majdnem feladtam. Azt mondtam 2002-ben, ha most sem kerülök be, más foglalkozás után nézek. Bekerültem. Milka Vášáryová és Peter Šimun osztályában végeztem. Most meg azt mondom, szeretem, amit csinálok, szeretem a színházat”. Rab Henrietta ma este Antigoné szerepében lépett a közönség elé a Vasmacska Stúdiószínpadon.

Jól láttam? Antigoné nagymonológja alatt megtelt a szeme könnyel?
Az a monológ Antigoné gyászdala. Kommosz. Ebben búcsúzik az élettől. A könnyeken Antigoné már túl van. Számomra megdöbbentő és lenyűgöző, hogy önként vállalja a halált. A múltját, a sorsát. Ez Antigoné személyi szabadsága. Ura tud lenni önmagának és annak, hogy meg kell halnia. Antigoné olyan hősnő, aki nem hajlandó semmiféle kompromisszumra, és Kreón, az uralkodó parancsa ellenére eltemeti testvérét, Polüneikészt. Az az alapja a hitének, hogy az emberi törvényeknek az isteni törvényekből kell eredniük. Antigoné hite egy belső rend. A feltétlen szeretetteljes gondoskodás, amit a görögök phíliának neveznek. Ez politika és történelem fölötti íratlan törvény. Antigoné tragédiája, hogy eldobja magától a húgát, a szerelmét, a jövőjét. Ám kiáll az igazáért, és haláláig vállalja, hogy jogtalan az ítélet.

Nina Umniakov különös mozgást tervezett Antigonénak is. Nehéz lehetett megtanulni.
Ninával nagyon jó volt együtt dolgozni. Minden próba előtt bemelegítettünk, ami nemcsak izomnyújtásból, de koncentrációfejlesztő, energiagyűjtő gyakorlatokból is állt. Fontos, hogy a mozdulat mögött legyen gondolat.

Másodszor dolgozott Czajlik József rendezővel. Először 2000 egy tavaszán az Amadeus című előadásban.
Igen, az az előadás emlékezetes számomra, nagyon szerettem. A próbafolyamat egy kisebb workshoppal indult. Kapcsolatteremtő, csapatépítő játékokkal akkor találkoztam először. Az Antigonénak is remek próbafolyamata volt. Ismét nagyon jó volt együtt dolgozni Czajlik Józseffel, és remek partnereim vannak. Mokos Attilánál jobb Kreónt egyetlen Antigoné sem kívánhatna magának.

A főiskola befejezése óta főleg a lévai Pôtoň magánszínháznál dolgozik.
Évfolyamunk rendező szakos hallgatója, Iveta Jurčová már a főiskolán megszólított néhányunkat, hogy szívesen dolgozna velünk a jövőben. Beszélgettünk a terveiről. 2006 őszén kezdtem próbálni a Pôtoňban. A Macbeth című drámában hárman játszunk, mind a hárman nők. Ötletes kísérleti előadás. Még Kairóban is jártunk vele, egy nemzetközi színházi fesztiválon. Sok középiskolába vittük az országban a Ész és vágy című produkciót, amely képzőművészeti irányzatokról szól. Két múzsa meséli az izmusok történetét az impresszionizmustól kezdve a huszadik századi művészetekig. Közben festményeket vetítünk a háttérben.

Kis színpadon, kis díszletben, egy méterre a közönségtől?
Szeretem az ilyen tereket is. Az ember sokkal finomabban tudja használni a kifejezőeszközeit. De élveztem azt is, hogy a Chicago című musical előadásában, melybe a főiskola végén jöttem Komáromba 2006 tavaszán, nagy tömeg énekelt, táncolt a színpadon. Annak is van varázsa.

Mennyi idő alatt birkózott meg Antigoné szövegével?
Fokozatosan tanultam a szerepet. Igyekeztem nem bemagolni, hanem értelmezve tanulni, és megérezni a szöveg ritmusát.

Antigoné törékeny, mégis kemény?
Szenvedélyes nő, nevének jelentése makacs és kiemelkedő. Van benne harciasság és kitartás.

Rab Henrietta is képes konokul kiállni az igazáért?
Volt rá példa, de mindig meghallgattam az ellenfelem érveit, és ha neki volt igaza, nem okozott gondot igazat adni. Nem tudtam, mennyire lesz számomra testre szabott szerep Antigoné. Ismertem a művet, tudtam, hogy kihívás. Célom volt, hogy megismerjem és megtaláljam ezt a nőt.
(Szél János)