Félmillió forint József Attila és Nagyváthy János egy-egy kötetéért

Az egyik félmilliós kötet József Attila Medvetánc című verseskötetének a költő által kézzel számozott, dedikált példánya volt, amelyet 160 ezer forintról indítottak. A másik csúcsáras könyv, Nagyváthy János A' szorgalmatos mezei-gazda című kétkötetes munkája, amely az első - 1791-ben Pesten kiadott - magyar mezőgazdasági kézikönyv. A szerző művét Széchényi Ferencnek ajánlotta.
   
Sokakat vonzott Hohberg 1749-es, szintén gazdálkodással foglalkozó szakkönyve is, különösen, hogy ez a kiadás egy receptgyűjteménnyel is kibővült. 160 ezer forintról 260 ezerig küzdöttek érte. Ugyanennyiért ütötték le a magyar szakácskönyv-irodalom első illusztrált és legszebb darabjának tartott Elegáns ínyest, amelynek szerzője Károlyi György gróf udvari főszakácsa, Anton Hüppmann volt.
   
240 ezerről 420 ezerig versenyeztek az osztrák Vala Moro Tánc című tízlapos, színes, erotikus art deco mappájáért, amelyben a táncművészként is jegyzett rajzoló minden lapot aláírt.
   
300 ezer forintért kelt el Széchenyi István egyik legritkább műve, a Balatoni gőzhajózás 1846-os első kiadása. A szintén első kiadású Lovakrul 240 ezer forintról jutott 300 ezerre. A Pozsonyban 1833-ban megjelent "Gróf Andrásy György és gróf Széchenyi Istvánnak a Budapesti Híd-Egyesülethez irányzott jelentése midőn külföldrül visszatérének", amelyet a címe ellenére Széchenyi egyedül írt, 140 ezer forintért kelt el.
   
Egyaránt 260 ezer forintot ért meg a gyűjtőknek Kossuth angolul írt autográf levele, egy 1730-as augsburgi világtérkép, valamint Kosztolányi Dezső Csak csont vagyok, csak hús vagyok kezdetű ötsoros versének zöld tintával írt kézirata.
   
360 ezer forintra licitálták Pilinszky János első verseskötetét, a mindössze kétszáz példányos Trapéz és korlát 1946-os első kiadását, amelyben a dedikáció Weöres Sándornak szól. Babits Mihály Őszinteség című versének kéziratos első versszakát és a költő aláírását 60 ezerről 160 ezerre juttatták a licitálók.
   
240 ezer forintért ütötték le a trianoni béketárgyalások teljes magyar vonatkozású anyagát, a külügyminisztériumi kiadásban 1920-21-ben megjelent három kötetet és azt a térkép- és statisztikai gyűjteményt, amellyel a magyar küldöttség megpróbálta a magyar álláspontot megvédeni, eredménytelenül.