Építési és építkezési

Már régebben észrevettem, hogy szlovákiai magyar szövegekben olyan szókapcsolatokban is előfordul az építkezési melléknév, amelyekre nincs vagy alig van magyarországi példám. Ilyenek többek között az építkezési anyag, felügyelet/felügyelőség, hivatal, kisvállalkozó, vállalat, megrendelés, telek.

A példák egyre gyűltek, ezért elhatároztam, hogy jobban megvizsgálom e melléknév magyarországi és szlovákiai előfordulásait. Mivel ma már az internet révén egyre több magyar nyelvű tartalom hozzáférhető elektronikusan, e szó használata is gyorsan és nagy mennyiségű példán ellenőrizhető, vizsgálható.

A Google keresőprogrammal végzett „minikutatás” érdekes eredménnyel zárult. A magyarországi szövegekben minden vizsgált szókapcsolatban egyértelműen az építési melléknév volt a gyakoribb; ez jól összecseng azzal a ténnyel, hogy az értelmező kéziszótárban csak az építési melléknév szerepel (az építés címszó alatt). Az építkezési jelző választása viszont nemcsak a szlovákiai, hanem a romániai vagy a szerbiai szövegekre is jellemző volt, s – ritkán ugyan – magyarországi szövegekben is előfordult. Általában véve az építési és az építkezési gyakorisága között nagyságrendi (akár több százszoros) eltérés is kimutatható: pl. az építkezési telek kifejezés 30-szor, az építési telek viszont 11600-szor fordult elő. Hasonló a helyzet más szókapcsolatokkal is: építkezési terület 90, építési terület 6770; építkezési engedély 425, építési engedély 4370; stb. A gyakorisági adatok közötti eltérések nyilván részben azzal is magyarázhatóak, hogy bizonyos szókapcsolatok bizonyos szövegtípusokhoz köthetőek – így az építési/építkezési telek kifejezés tipikusan (apró)hirdetésekben fordul elő –, másrészt viszont egyértelműen mutatják a már említett trendet.

Az építés és az építkezés szó jelentése között eltérés van: az építés jelentése ’az a tevékenység, hogy vmit építenek’, az építkezés-é pedig 1. ’az a tevékenység, hogy valaki építkezik’; 2. ’(nagyobb) építési munkálat’, jelenleg Magyarországon viszont csak az előbbi melléknévi származéka nevezhető megszokottnak; ezt jelzi az a tény, ahogyan az értelmező szótár szerzői e szó jelentését megfogalmazták: ’Épít(kez)éssel kapcsolatos(an)’. Tehát az építési melléknév mind az építés, mind pedig az építkezés szóval megnevezett tevékenységre vonatkoztatható. A magyarországi adatokból az is kiderül, hogy az építkezési melléknévnek csak olyan szerkezetekben nagyobb az előfordulási gyakorisága, amelyek magánerős építkezésre utalnak, pl. építkezési kedv 159, építési kedv 402; építkezési láz 104; építési láz 421. Egyéb kontextusokban egyértelműen az építési jelző dominál, pl. építési beruházás, költség, tanácsadás, anyag, szerelvény, hulladék, törmelék; a hivatalos építési eljárással kapcsolatban pedig szinte kizárólagos az építési jelző használata: engedély, pályázat, tender, hatóság, bírság, szabályzat, törvény stb.

Az internetes adatok alapján úgy tűnik, hogy a határon túli régiókban a magyarországinál gyakrabban fordul elő az építkezési jelző. Szlovákiai példáim szerint az építkezési engedély, telek gyakorisága jóval meghaladja az építési engedély, telek szókapcsolatokét, egyes kifejezések pedig csak határon túli magyar szövegekből adatolhatóak: építkezési takarékpénztár, dokumentáció, hitel, bírság stb. A magyarországi és a határon túli adatok közötti eltérést több tényező is magyarázhatja, ezek feltárására további kutatásokat kell végezni, elsősorban is meg kell vizsgálni, milyen a szóban forgó melléknevek gyakorisága az élőbeszédben a magyar nyelvterület egyes régióiban.