Hetvennyolc éves korában elhunyt Tóth Elemér író, költő, műfordító és szerkesztő.A gömöri Hanváról érkezett Pozsonyba, a Pedagógiai Főiskola magyar–testnevelés szakára, de tanulmányait nem fejezte be.
Elhunyt Tóth Elemér író, költő, műfordító
Hetvennyolc éves korában elhunyt Tóth Elemér író, költő, műfordító és szerkesztő.
A gömöri Hanváról érkezett Pozsonyba, a Pedagógiai Főiskola magyar–testnevelés szakára, de tanulmányait nem fejezte be. 1961-től a Szabad Földműves, majd az Új Ifjúság, később a Tábortűz szerkesztője, majd főszerkesztője volt. 1959-től publikált elbeszéléseket, meséket, verseket, színi- és irodalmi kritikákat. Műfordítóként elsősorban kortárs szlovák írók műveit fordította magyarra.
Meghatározó élményforrása volt a szülőföld, a falusi élet, a gyermek- és ifjúkor emlékei. A hetvenes évektől mind inkább a gyerekeknek írt, hamarosan az egyik legsikeresebb gyermekversköltőnk lett. „Verseiből nem a tudálékos felnőtt szól, hanem az ihlet perceiben ismét gyermekké váló, a gyermeki világba beépülő, a gyermek szemével és tudatával a világra rácsodálkozó költő” – fogalmazott egyik méltatója.
Főbb díjai: Madách Imre-díj (1981); Posonium Irodalmi díj, Szülőföld díj (2008). Főbb művei: Ketten (versek, 1966); Sárga, mint a Nap (elbeszélések, 1975); Csillagménes (gyermekversek, 1976); Tegnapelőtt, kiskedden (gyermekversek, 1982); Szivárvány (gyermekversek, 1996); Mese az aranykalapácsról (mesék, 2002); Dúdoló (versek, 2015). Utolsó kötete 2016-ban jelent meg Gyermekkorom emlékcserepei címmel. (k)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.