Egy kellemetlen jelenségről

Először is azt kell mondanom, hogy meglehetősen gyakran találkozunk a klinikai gyakorlatban olyan esetekkel, amikor valaki meg van győződve arról, hogy szájszaga van, rossz a lehelete, de ezt objektíven nem tudjuk bizonyítani. Magyarán, az orvos amikor a betegét kivizsgálja, semmi kellemetlen szájszagot nem tud objektíven megállapítani, illetve ennek jelenlétét megerősíteni. Persze, ennek az is lehet az oka, hogy a beteg, mielőtt felkeresi fogorvosát, általában alaposan megmossa a fogait, öblögeti a szájüregét, becsületesebben és alaposabban, mint máskor. Ha ilyen kellemetlen érzései vannak, tanácsos, hogy ezt valaki az Ön közvetlen környezetéből – családtag vagy jó barát – visszaigazolja, mégpedig a különböző napszakokban. Mert például reggel, felkelés után, fogmosás, reggelizés előtt majdnem mindenkinek kisebb-nagyobb mértékben áporodott a lehelete. Azt is tudjuk, hogy bizonyos ételek vagy italok fogyasztása, illetve dohányzás után rossz a szájízünk s a leheletünk. Bizonyos gyógyszerek szedése is hatással lehet leheletünkre. No és persze vannak betegségek, kóros állapotok, amelyek okolhatók a jelenségért. Ejtsünk tehát ezekről is szót. Az esetek túlnyomó többségében a szájszagot azok a mikroorganizmusok okozzák, amelyek elszaporodván a szájüregben szénhidrogén vegyületeket produkálnak anyagcseréjük folyamán. A háttérben különféle szájüregi megbetegedések húzódnak meg. E baktériumok számát csökkenteni lehet az említett betegségek gyógyításával, illetve fokozott szájhigiéniával, a fogak és a nyelv tisztításával. Ez a helyzet az esetek túlnyomó többségében. Az esetek kb. 10%-ában a háttérben nem fogászati megbetegedések és rendellenességek találhatók, hanem orr-fül-gégészeti nyavalyák, vagy emésztőrendszeri, légzőszervi betegségek, illetve anyagcserezavarok.

Az eddig elmondottakból világosan kitűnik, hogy a fogorvosánál kezdje. Mondja el neki, hogy mi a panasza, mióta és mikor érzi, meddig tart, más is érezte-e? A fogorvos meg fogja vizsgálni. Először is megpróbálja eldönteni, hogy nem szájüregen kívüli okok játszanak-e itt szerepet. Aztán a szájüreget tekinti át, alaposan megvizsgálva a lágyrészeket, a fogakat, a fogágy állapotát és a nyelvet. Röntgenvizsgálatot is végez, ha ez szükséges. Hamar összeáll aztán a kép. Ha rossz fogakat talál, ha a fognyakak lepedékesek, az íny gyulladt, egyes fogak mozognak, fogkőlerakódások vannak, mély fogágyi tasakokat lát, vagy tapint, a nyelv mélyen barázdált és lepedékes. Tovább már nem is nagyon kell nyomoznia. Ezek mindegyike külön-külön is okozhatja a problémát. Ha mindent rendben talál, nyilván máshol kell keresni a baj okát, s így más szakemberhez irányítja. Ha azonban a szájüregben van a hiba, a következőket kell csinálni. El kell járni fogászati kezelésre, hogy a nyilvánvaló betegségeket és rendellenességeket meg lehessen szüntetni. Ezzel párhuzamosan intenzív kezeléssel csökkenteni kell a kórokozók számát a szájüregben. Ezt alapos, naponta kétszeri fogmosással érhetjük el. A fogmosás legalább két-három percig tartson, s igyekezzünk a fogak minden felületét és a fogközöket is alaposan megtisztítani. Használjunk fogselymet is. Utána szájöblítő szerekkel (legjobbak a klórhexidin tartalmú szerek) gargalizáljunk alaposan. Ne felejtsük el alaposan megtisztítani a nyelvünket is. Kaparjuk le róla a lepedéket... A kezelés végére teljesen el kell múlnia a kellemetlen leheletnek. Csak ha ez nem következik be annak ellenére, hogy mindent megtett a fogorvos is és a páciens is, akkor kell felkeresni más szakembert, elsősorban az orr-fül-gégészt, s esetleg a többit. Az eredmény eléréséhez, ne feledje, fontos az aktív együttműködés és az állhatatos kitartás.