Egy angyalarcú prosti esete

A kosztüm mindig fontos a színész számáraOláh Csaba felvételeMark Ravenhill Európa-szerte nagy érdeklődést (és sok helyen nagy felháborodást) kiváltó darabjában, a Shopping and fuckingban örökké mikrokaját (műanyag dobozba csomagolt íztelenséget) és márkás cuccokat vásárolnak, s ha csak lehet, (nemi úton) egymásnak esnek. Életforma ez is, az is. A vásárláshoz természetesen pénz kell, az pedig többféle módon előteremthető. Gary, a történet főhőse, ez az angyalarcú szőkeség pénzért árusítja testét. Annak is inkább csak az alsó részét. Gary meleg prosti. Három társa vele együtt csatangol az élet (k)análisában. Drog nélkül azonban már egy lépést sem tesznek. De már nem a kábulathoz kell nekik a szer, hanem az élethez. Extra feeling helyett extra life. Aki bírja, lihegi, aki nem, beledöglik.

Garyt megölik. Méghozzá brutálisan. Fenekébe dugják a falfúrót. Ez már a darab vége. Bár van hozzá lágy körítés is. Mark, Robbie és Lulu, a darab további szereplői meztelenre vetkőzve, szorosan egymáshoz tapadva, megrettenve nézik, mi történt. Közben zene szól. Dizőz énekel gyönyörűen.

Gary, a halálra fúrt fiú: Száraz Dénes. Negyedéves főiskolásnak így is, úgy is „szaftos” szerep. Van mivel birokra kelni. Száraz Dénes azonban bírja erővel is, tehetséggel is. Csupasz testéhez a csupasz lelkét adja. Meztelenségével ugyanúgy beszélni tud, mint elhallgatott szavaival. Arcáról minden leolvasható. A kimondatlan is. Alföldi Róbert rendezése a Thália Színház régi stúdiójában remek starthelyzetet teremtett számára. A jelmeze sem mindennapi. Krisztus-arcokkal díszített égszínkék póló.

„Bartha Andrea, a darab jelmeztervezője eredetileg magának vette Londonban, aztán kölcsönadta nekem, illetve Garynek. Sokat lesz mosva, lehet, hogy tönkre is megy szegénynek. Leszámítva azt, hogy túl színes, nincs vele gondom. Már ez sem zavar olyan nagyon. A kosztüm mindig fontos a színész számára. Nemcsak azért, mert segíti a játékban, hanem mert jól akarja érezni magát benne. Amikor ezt a pólót először magamra vettem, mindenki azt mondta: »De kár, hogy nekem nincs ilyen!« Ez azért megnyugtatott. Ma már azzal sem törődöm, hogy tapad a testemhez. Megszerettem.”

Tavaly nyáron, augusztus 21-én kezdődtek a darab próbái. Száraz Dénes előtte két hetet a Tátrában töltött. Fent napozott a Gerlach és a Rysy csúcsain, hegyi kerékpárral járta be a Szlovák Paradicsomot.

„A szövegkönyv nem volt velem. Elolvastam, mielőtt elindultam volna, de az még nem a Varró Dániel-féle fordítás volt, így nem foglalkoztam vele. Nem lett volna értelme. De mondom, tudtam, hogy mire vállalkoztam. A meztelenkedéstől sem rettentem meg. Érsekújvárban, a Stúdió Rt. performance-fesztiválján, harmadéves gimnazista koromban már ruhátlanul futkostam a színpadon. Jó kis balhé volt! A Tháliában három hétig ruhában próbáltunk. Én mondtam a Robinak, hogy most már ki kellene találni, mikor jelenek meg meztelenül. »Még ne! – felelte. – Ha így ruhában jól játszol, akkor ruhátlanul sem fogsz elveszni.« Persze, hogy izgultam. Nem könnyű elérni, hogy ott állsz meztelenül, és a közönség ne a testedet, hanem az arcodat figyelje. Amikor először vetkőztem le, már ült néhány ember a nézőtéren. Ők aztán meg is nyugtattak. Azt mondták, természetesen viselkedtem. Ascher Tamás is úgy gratulált, hogy ritkán lát színészt, aki a színpadon ilyen bátran és felszabadultan viseli a meztelenségét. Hogy el ne felejtsem: az olvasópróbán megijedtem egy kicsit, amikor Robi nagy hirtelen előadta, ki kivel szeretkezik és ki mit csinál a másikkal a néző szeme előtt. Nem volt egyszerű a képlet. Az illúziót meg kellett teremteni. Egyvalamit biztosan tudtam: nem lesz ez olyan durva, mint ahogy le van írva. Gary sorsába belegondolni sem jó. A nevelőapja két héten át rendszeresen megerőszakolta. Van is egy jelenet a darabban, amikor azt mesélem Robbie-nak, hogy milyen érzés volt látni, amint késsel közelít felém a nevelőapám. Nagyon nehéz elkapni ennek a mélységét. Volt már pár előadás, amikor elkaptam, de még mindig nem úgy megy, ahogy szeretném. A meztelenségem senkit sem irritál. Senki sem jött még azzal, hogy fölösleges. Egy fiú prosti levetkőzve várja a kuncsaftot. Neki ez a stílusa. A következő jelenetben meg kijön a fürdőszobából, és ledobja magáról a törülközőt. Ezt így nem nehéz elfogadni.”

Alföldi Róberttel most dolgozott először. Ács János ajánlotta neki, aki a főiskoláról ismeri.

„Robi egészen kivételes rendezői szemléletet képvisel. Színészvezetése is különbözik másokétól. Nagyon jó vele a munka. És nagyon jók a társaim is. Almási Éva, Balázsovits Edit, Hujber Ferenc, Almási Sándor... mind! De az asszisztens, a dramaturg és a súgó is. Olyan közegbe kerültem, ahol nem volt más dolgom, csak alkotni. Nem keltettünk fölösleges feszültséget egymásban, nem voltak konfliktusaink, és ha ez nincs, akkor marad a tiszta meló. Az pedig kellemes érzéssel tölt el.”

Van már egy újabb szerepe is. Ernst Ludwig az Iglódi István rendezte Kabaréban. Vizsgaelőadás az osztállyal. Egyenruhás szerep. Egy ifjú náci, akinél minden adott az Übermenschhez.

„A jövőmről egyelőre keveset tudok. Legközelebb májusban kezdek el próbálni a Tháliában Görgey Gábor Rokokó háború című darabjában. Most szinkronizálni járok. A legjobb persze az lenne, ha már tudnám, hova szerződöm, hol várnak rám. Huszonhárom évesen, diplomával a zsebemben nem lehetek szabadúszó. Illetve lehetnék, csak nem akarok így kezdeni. Tartozni szeretnék valahová. Folyamatosan játszani. Jó lenne Budapesten maradni, és így vendégeskedni Komáromban. Engem az üresjáratok iszonyúan kifárasztanak. Dolgozni vágyom.”