Dohányzás, alkoholizmus és egyéb kábítószerek

Ezeknek az apró népcsoportoknak a közös jellemzője a félnomád pásztorkodó, nyugodt életmód, a hideg éghajlat, a vegetáriánushoz közelítő táplálkozási szokások (tejtermékek, sajt, vaj, és ahol van, a hal képezi a táplálék fő alkotórészeit). Nem ismeretes közöttük a dohányzás, illetve a mértéktelen alkoholfogyasztás sem. Magyarország minden értelemben távol esik ezektől a vidékektől. Hazánkban közel 1 millió ember küzd alkoholproblémával, ugyancsak 1 millió azok száma, akik depressziósak, 400 ezer honfitársunk esetében akut fázisban van a betegség. 50%-kal több cigarettát szívunk el évente, mint az Európai Unió tagállamai átlagosan (2300-2400 darabot). A dohányzás évente 30 ezer ember halálát okozza, az alkohol pedig 17-18 ezerét, vagyis naponta átlagosan 100 fő hal meg az alkohol- és a nikotinszenvedély áldozataként. Tompa Anna az egészségtudat hiányainak megdöbbentő helyzetképével szembesítette hallgatóságát a Mindentudás Egyetemén.

A TÁPLÁLKOZÁS CSAPDÁI

Azokban az időszakokban, amikor az emberiség táplálkozását az időjárási viszonyok határozták meg, aszályos időkben földrészek éheztek és betegedtek meg, mivel a legyengült szervezetek nehezebben küzdötték le a kórokozókat. A táplálék egyenlőtlen előállítása és elosztása olyan egyedek kiválasztódását segítette, akik képesek voltak a bőséges időszakokban a táplálékot raktározni a zsírtartalékokban, majd szükség esetén ezeket mobilizálták. Vagyis a hízásra hajlamos egyének olyan mutációkat hordoznak, amelyek lehetővé teszik, hogy az alanyok jól bírják az éhezést. Ha ezek a személyek sokat esznek és nem éheznek, óhatatlanul elhíznak, és könnyen cukorbetegségük alakul ki. Azoknak a leszármazottai, akik a középkorban az éhezést jól bírták, ma jórészt túlsúlyosak vagy kövérek.

A civilizált országokban manapság a mozgásszegénység és a túltáplálás jellemző, aminek eredményeként a gyermekek egynegyede túlsúlyos. Az egészségesebbé váló világ, a fertőzések leküzdése és a táplálkozás modernizálása (kellő vitamin- és fehérjebevitel) az ember genetikai adottságainak jobb kihasználását tették lehetővé. (Ennek ellenére főleg serdülők körében a testkép zavaraival összefüggésben emelkedik a szándékosan éhezők, fogyókúrázók száma, ami túlzott mozgással kapcsolódva extrém soványságot, anorexiát idéz elő).

Az élelmiszerfogyasztás terén a civilizált világban egyre inkább a minőségi élelmiszerek elterjedése a kívánatos. A mennyiségi termelés helyett olyan élelmiszereket részesítenek előnyben, amelyek tápértéke mellett biológiai hasznosságuk is számottevő. Ezért a fogyasztásra szánt termékeknél ma már szempont azok vitamin-, rost- vagy flavonoidtartalma, és mikroelemszintje. Például a cékla nagyon egészséges ugyan, de a nálunk honos óriáscékla biológiai értéke jelentősen alulmarad a Lengyelországban, Ukrajnában honos bébi változathoz képest. Vagy: a paradicsom karotintartalma fajtánként és termelési helytől függően igen változó. A magyar paradicsom likopin- (karotin-) tartalma lényegesen magasabb, mint a nyugat-európai változatoké. A hús- és a gabonafajták alkalmazásánál sem mindegy, hogy milyen a fehérjék aminosav-összetétele vagy a zsírok típusai. ĺgy pl. a mangalica (zsírdisznó) zsírösszetétele bizonyos vonatkozásban jobb, mint a hazánkban elterjedt hibridmalacok (húsdisznó) zsírösszetétele. Hasonló különbségek tapasztalhatók a szárnyasok között. A mesterséges körülmények között nevelt baromfi húsa, zsírja és tojása nem tartalmaz olyan mennyiségben biológiailag hasznos anyagokat, mint vegyes tápon tartott, szabadban kapirgáló társaiké.

A hazai táplálkozási szokások az utóbbi 20 évben jó irányban fejlődtek, és a csökkenő életszínvonal sem fordíthatja vissza teljesen ezt a tendenciát. A hús- és tejfogyasztás csökken, és a zsírt lassan kiszorítja az étolaj. Emelkedik a zöldség- és gyümölcsfogyasztás, ami a szezonális különbségek eltűnésével sokkal kiegyenlítettebbé vált. Ezért a magyar lakosság esetében nem beszélhetünk jelentős vitamin- vagy fehérjehiányról.

A magyar konyha zsírban, szénhidrátban, fűszerekben gazdag, rostokban szegény; a lakosság jelentős részében túlsúlyosság figyelhető meg. Ugyanakkor a szénhidrátokból nyert felesleges energia nem raktározódik. Mindenkinek javasolható, hogy hazaérkezése után gyümölcsöt, joghurtot vagy salátát fogyasszon, később pedig következzék fehérje- és rostdús meleg vacsora: főzelék sült hallal, szójás fasírttal, csirkével.

A jellegzetes magyar ételek nem feltétlenül egészségtelenek. A legfontosabb szempont a zsírtartalom csökkentése és a növényi olajok használata. Ha a töltött káposztát vagy a lecsót olajjal és sovány hússal készítjük el, a gasztronómiai élmény megmarad, ám a zsírbevitel töredékére csökkenthető. A másik kérdés, hogy az elfogyasztott mennyiség a hazai kínálási szokások miatt többszöröse a valós igényeknek.

EGY ERŐS DOHÁNYOS ÉVENTE 150 000 FORINTOT KÖLT CIGARETTÁRA

A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet a Mentálhigiéné Programiroda kérésére nemrégiben megvizsgálta a szenvedélybetegségek társadalmi elfogadottságát. A felmérés szerint a társadalom kevésbé toleráns az alkoholizmussal, mint a dohányzás terjedésével szemben. A társadalom épségét és jövőjét fenyegető veszélyek közül az alkoholizmust a harmadik, míg a dohányzást csak a hetedik helyre tették. A legfontosabb gondnak az elszegényedést és a közbiztonság romlását tartották; a kábítószer, az öngyilkosság és még a prostitúció társadalmi veszélyességet is súlyosabbnak vélték, mint a dohányzásét. Ez a sorrend nincs arányban a veszélyeztetettek számával, hiszen ugyancsak alábecsüli a dohányzás okozta társadalmi károkat. Ez az aránytévesztés a helytelen tömegtájékoztatás következménye.

Az egészségre ártalmas kockázati tényezők közül ugyanis a dohányzás a legveszélyesebb. A WHO statisztikái szerint a dohányzás okozta éves halálozások száma meghaladja a drog, az alkohol, a fertőző betegségek és a balesetek okozta halálozásokét együttvéve. 1999-ben a világon 1,25 milliárd ember dohányzott, ami a 15 évnél idősebb lakosság egyharmadát jelenti. A fejlett országokban a férfiak 42%-a, a fejlődő országokban 48%-a dohányzik. A fejlett országokban a nőknek mintegy 24%-a dohányzik, a fejlődő országokban azonban a nőknek csak 12%-a dohányzó. A fejlett országokban a dohányzás az utóbbi években csökkent, aminek oka az egyre sikeresebb egészségügyi felvilágosítás, a dohányzás elleni kampányok, a dohánytermékek reklámozásának korlátozása, továbbá a dohányfüstmentes munkahelyek, közlekedési eszközök és szórakozóhelyek számának szaporodása lehet. A jövőben a fejlődő országokban a dohányzók számának emelkedése várható a nők és gyermekek körében.

Magyarországon 2,6 millió ember dohányzik, és minden ötödik ember a dohányzás következtében hal meg. Magyarországon az utóbbi 5 év átlagában évenként több mint 25 milliárd cigarettát szívtak el, ami azt jelenti, hogy az újszülötteket és gyermekeket is beleértve mind a 10 millió magyar állampolgár 1 doboz cigarettát fogyaszt el három nap alatt. A Gallup Intézet felmérése szerint a 12 évesek 15%-a, míg a 14-18 évesek 50%-a aktív dohányzó Magyarországon. A KSH adatai alapján 1999-ben 28-30 ezer ember halt meg a dohányzás következtében, többek között ezzel is magyarázható a rossz halálozási statisztikánk.

Az orvosoknak nagy esélyük van a dohányzók elérésére és befolyásolására. Hatásos lehet az egészségügyi ellenőrzéskor meghatározni a vér szén-monoxid szintjét egy dohányosnál és összehasonlítani egy nem dohányzóéval. Ugyancsak elképednek a dohányzók, ha kiszámolják az orvossal együtt, hogy életükben eddig hány szál cigarettát szívtak el, és ezek után mennyi kátrány maradt a tüdejükben.

MINDEN TIZEDIK MAGYAR NAGYIVÓ?

Hazánkban előkelő helyet foglal el az alkohol okozta halálozás. Becslések szerint legalább 800 ezer felnőtt, de egyesek szerint legalább 1 millió honfitársunk küzd alkoholproblémával. Ez a felnőtt férfi lakosság 20%-át és a 15 év feletti nők 5,2%-át jelenti. A nők között sok a zugivó. Ez napi 1 liter bort, 3 üveg (1,5 liter) sört, vagy 2-3 deciliter tömény szeszt jelent (kb. napi 100 g tiszta szesz). A férfiak 43%-a sört, 41%-a bort vagy pezsgőt, 16,5% röviditalt fogyaszt. A nők 53,2%-a a bort, 22,7%-a a sört, 24,1%-a a röviditalt kedveli. A nemzeti rövidital- és borfogyasztás ezzel együtt 1985 óta csökken, ám a sörfogyasztás 11,2%-kal emelkedett. Ráadásul a kereskedelmi forgalomban nem lévő, magántermelők által gyártott pálinkák és rossz minőségű borok fogyasztása nem is szerepel a statisztikákban. Egy átlagcsalád 2001-ben 16 500 Ft-ot költött alkoholos italokra. A kontrollvesztett alkoholisták száma, akik állandó orvosi kezelést igényelnek, legalább 50-60 ezer. Az alkoholfüggő betegek gyógykezelése bármely betegség miatt 35%-kal többe kerül, mint egy átlagbetegé.

Az alkohol elsősorban az idegrendszert, a májat, a vesét és a szívet károsítja, tehát az összes életfontosságú szervünket. E szervek épségének köszönhetően tudunk alkalmazkodni a változó világhoz. A máj például képes közömbösíteni a mérgező anyagok hatásait, de ha alkohollal megmérgezzük, akkor a szokásosnál alacsonyabb dózisú vegyszerek is kárt okozhatnak a szervezetünkben.

NINCSENEK KÖNNYŰ DROGOK

Tágabb értelemben a kábítószerek közé sorolható a nikotin és az alkohol is, mivel függőséghez és túlzott használathoz vezethetnek. Szűkebb értelemben azonban csak azok a függőségre vezető anyagok tartoznak ide, melyek termelése vagy előállítása, forgalmazása és használata jogi eszközökkel tiltott vagy erősen korlátozott (orvosi ellenőrzés mellett vagy kizárólag egészségügyi intézményekben gyógyszerként adható).

A legfontosabb kábítószerek a természetben előforduló, elsősorban növényekből izolálható vegyületek, ma már azonban forgalomban vannak ezek szintetikusan módosított változatai és a természetben elő nem forduló, mesterséges pszichoaktív vegyületek is. A központi idegrendszer működését befolyásoló gyógyszerek, illetve vegyületek nagy része egyben kábítószernek is minősül, ugyanakkor a központi idegrendszer működését befolyásoló gyógyszerek, illetve vegyületek mindennapi életünk részei: például pszichiátriai, neurológiai megbetegedések kezelésére szolgáló gyógyszerek, nyugtatók, szorongásgátlók, depresszió elleni szerek, altatók, érzéstelenítők, koffein, részegítő hatású oldószerek formájában.

A kábítószerek elsősorban az idegsejtekre és az idegi kapcsolatokra hatnak. Bénítják a gátló funkciókat, és ezzel felszabadítanak olyan kapcsolatokat, amelyek normális körülmények között nem realizálódhatnak. A kábítószerek hatására megváltozik az „éntudat”, csökkennek vagy megszűnnek a gátlások, s e szerek a gyönyörközpont aktiválásával földöntúli élvezetet biztosítanak használói számára. A függővé válás azonban a hatás kiváltásához szükséges dózis emelését kényszeríti ki a kábítószer-élvezőből, miközben lépésről lépésre lerombolja magánéletét és szociális kapcsolatait.

Készítette az M&H Communications szabad felhasználásra, a szerzői jogok korlátozása nélkül.

TOMPA ANNA orvos

A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen 1970-ben szerzett általános orvosi diplomát. 1979-től 1989-ig az Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézet tudományos munkatársaként, 1998-ig pedig az intézet humán citogenetikai osztályának vezetőjeként dolgozott. 1998 január 1. óta vezeti az Országos Kémiai Biztonsági Intézet Toxikológiai Főosztályát, október l-jétől az intézet igazgató főorvosának nevezték ki. 1996-ban habilitált, s 1999-től a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Egyebek között tagja a Magyar Onkológusok Társaságának, a Magyar Humángenetikai Társaságnak, a Magyar Patológus Társaságnak, a Magyar Biológiai Társaságnak, a Collegium Ramazzininek és az Európai Környezeti Mutagenezis Társaságnak. Munkásságát 2000-ben Batthyány-Strattmann-díjjal ismerték el.