Kultúra

Dekupázs

Csanda Gábor

2020. október 18. 16:44

dekupázs
- Shutterstock-felvétel

Dekupázs! – hallatszik a szobába. Valakivel telefonál, nyitva az ajtó, hallom, mit mond. A dekupázst mondja, és nevet. Akkor ez aligha betegség neve, pedig nagyon úgy hangzik. Bőrbetegség, leghamarabb. A mell felső részén s a nyakon jelenik meg, és csúnya. Ellentéte a mély dekoltázsnak. Felnézek a gépből: így bizony nem lehet dolgozni, főleg nem magyarul írni, ha az ember magyar szavakat hall. Nézem a billentyűzetet.
S ekkor hirtelen eszmélek: nem is a szó állított meg, hanem a nevetése. Hogy tehát nevet a túlsó szobában, nevetve telefonál. Ennek is mennyi ideje, hogy nem hallom nevetni. S most, hogy mégis, milyen nagy nyugalom tölt el. Meg nem szolgált elégedettség. (Csak a meg nem szolgálttal lehet az ember elégedett, intem magam.) Akkor hát nevet, mégis, milyen jó ez így, jó minden, semmi egyebet nem kívánhatnék se neki, se magamnak. Nyugodtan folytathatom a munkám. Ez itt és így: béke szigete.

Elcsendesedik minden, nincs több szó, vele a nevetés, letette a telefont. Át kéne mennem. Belépni hozzá, vagy csak a küszöbről szólni s azt mondani, pontosabban kérdezni: dekupázs? Akkor együtt nevetnénk. De akár fel is hívhatnám ugyanezzel az erővel, milyen rég is volt már, hogy örültem telefonálás közben. Csak épp nem hívok soha senkit, inkább megírom. Igen, írok neki, megírom, hogy örültem, amikor örült, mindig és mindegyre, valahányszor örült vagy örülni látszott vagy csak felnevetett. Hogy csak ezért az önfeledt nevetésért érdemes dolgozni, felnézni a gépből, élni, lefeküdni és felébredni, hogy nincs semmi, ami felérhet ezzel a nevetéssel, ezzel a távoli ismerős vagy elhanyagolt, rég nem látott rokonnal, ezzel a kihalás előtt álló rövidlátó, kötögető hangyával, kinek felbukkanása nemcsak váratlan, hanem teljességgel meglepetésszerű, nem lehet rá hagyatkozni: se kalkulus, se menetrend, se hagyomány, se szokásjog nem jelzi előre.
Most a kutyát hintáztatja, hinta-palinta, hallom, s pontosan tudom, hogy ilyenkor lábával benyúl a kutya hasa alá, s ritmusra emelgeti a farát. Hinta-palinta, hintázik a kutyúka... Én is voltam kutyúka. Pontosabban Kutyi. Ő is. Egymást kutyiztuk, egymás kutyijai voltunk. Vagyunk, most már hármasban, két Kutyinak egy kutyúkája.
Dekupázs. Talán megszállás. Az okkupáció rokon értelmű szava. Okkupáció franciául, nyolc betű, d-vel kezdődik. Egy zsigerig ismert, elhúzódó kényszerállapot, amit el kell viselni, túl kell élni, ahogy nagyszüleink és azok nagyszülei elviselték és túlélték, már amelyik persze. Miben lehet reménykedni? (Mondjuk, abban talán, hogy akkor nem nevetett volna fel.) Ha eszünkbe jut minden, minden rossz, ami történt, eddig, velünk, és még azelőtt nélkülünk, vagy történhetett volna akár. Vagy az, hogy talán már megint egyszer nem (a) jó felé megy a világ, megveszik szabadságunkat kilóra, vagy másoké árán. Nem, erre gondolni is rossz. Engem ne dekupázsoljon ez a bagázs. Akkor se, ha nem bagázs.

Ugat a kutya a balkonon. Alighanem egy idegen, ismeretlen másik kutya ugatására válaszol. Azt hiszem, a szlovák kutya ugatása semmiben nem különbözik a magyarétól, mással nem magyarázható, hogy egymásnak felelgetnek. Csak olyankor ugat, ha válaszol, vagy ha váratlan kellemes meglepetés éri: hazajön a gyerek, beállít a másik gyerek, felbukkan a mama, ilyesmik. Most néhány napja nagyon szomorú. Szerelmes, mentegeti előttem a kutyát. Nem tehet róla, hogy szerelmes, mondja. Arról sem, hogy nagy ritkán ugatnia kell egyet.

Nem kell minden mondatot leírni, mondja. Igen, az angolt kezdtük így, csak hallgattuk s csak ismételtük vagy próbáltuk visszaadni, leírni nem volt szabad. Titokban azért a padra írtuk ceruzával: kíp de cséjndzs. Nagy hangsúly esett a mondat dallamára. Jellemzően ez volt az elsők egyike, amit megjegyeztünk, annyira tetszett. Azt, hogy valaha is használni fogjuk, hogy valahol a tengerentúlon ezt mondjuk egy taxisnak, vagy mondjuk egy árusnak, azt persze nem tudtuk gimnazista ésszel sem felfogni, sem elhinni. Hogy innen a tengeren, itthon, azt meg végképp nem. Kinek mondtuk volna? S honnan lett volna aprónk? Csak aprónk volt, néhanap, be kellett osztani.

Nem írok le minden mondatot, csak azokat, amiket előttem már leírtak mások. Vagy én, de máshogy. Vagy amiket elfelejtettem, s most eszembe jutottak. Kopott mondatokkal dolgozom. Legfeljebb itt-ott, a varrás mentén igazítok rajtuk. Vagy épphogy ne látszódjon a varrás. Vagy csak a varrás látszódjon.
Gépel, veri a billentyűzetet. (She heard the click of the typewriter. It was hear life...) Ugyanúgy hallgatom, mint néha a lélegzését. Vagy a szívverését, mely hol egyenletes, hol meg előre-előreszalad, magát előzve, majd ismét beérve. Van rá gyógyszere.

Támogassa az ujszo.com-ot

Rengeteg hírrel bombáznak minket különböző portálok, s nem könnyű felismerni a valódi- és álhíreket. Ezért is fontos, hogy olyan weboldalakról tájékozódjunk, amelyek megbízható, korrekt információkat nyújtanak.

Az ujszo.com szerkesztőségében minden nap azért dolgozunk, hogy Önök kizárólag ellenőrzött, valós híreket kapjanak weboldalunkon. Ennek biztosítása meglehetősen költséges. Mi viszont szeretnénk, hogy minden kedves olvasónk hozzájuthasson az ellenőrzött információkhoz, ez azonban az Önök anyagi segítsége nélkül hosszú távon nem lehetséges.

Ezért kérjük olvasóinkat, hogy járuljanak hozzá az ujszo.com működéséhez. Számítunk Önökre. Önök is számíthatnak ránk.

Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük.

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
Peter Pellegrini

Pellegrinit választották a Hlas elnökének

koronavírus

Koronavírus: 27 beteg elhunyt, 1526 új fertőzöttet találtak pénteken

koronavírus-vakcina

Virológus: a vakcina a legolcsóbb és a leghatékonyabb megoldás

koronavírus kína

WHO: erősen spekulatív lenne azt állítani, hogy a vírus nem Kínában jelent meg

koronavírus Magyarország

Meghalt 152 beteg, 6268-cal nőtt a fertőzöttek száma Magyarországon

José Mourinho

Mourinho úgy véli, hogy a bajnoki cím megszerzése miatt nyomás lesz a Chelsea-n

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.