Dalnok a tündérmeséből

Amikor megismerkedtek, Markéta még szinte gyerek volt. Az Egyszer (Once) című 2007-es független film két főszerepét játszották, amelybe Glen kényszerből került, miután az eredetileg választott színész a sok hercehurca miatt lemondta a forgatást. A történet úgy kezdődik, hogy egy dublini utcazenész megismerkedik egy cseh bevándorló virágárus lánnyal, akinek nincs pénze zongorára, egy hangszerboltba jár gyakorolni. Együtt kezdenek dalokat írni, és hamarosan észreveszik, hogy egyébként is nagyon egy húron pendülnek. Nos, ez így történt az életben is, leszámítva a lány virágárusi munkakörét. A 36 éves Glen és a 17 éves Markéta egymásba szeretett, a forgatás után pedig The Swell Season néven végigturnézták az Egyesült Államokat saját dalaikkal. Az összesen 130 ezer euróból készült film közben megnyerte a Sundance fesztivál közönségdíját, és váratlanul világsiker lett. Olyannyira, hogy a benne elhangzó Falling Slowly című dal 2008-ban Oscar-díjat kapott a legjobb betétdal kategóriában, de jelölték Grammyre is, akárcsak a teljes filmzenealbumot. A tündérmesének 2012-ben vége szakadt, a pár útjai elváltak. Markéta Irglová jelenleg Izlandon él családjával, ott készült el második szólóalbuma, a folkos-gospelles Muna, amelyen 29 zenész szerepel. Glen Hansard szintén szólóban tevékenykedik, tavalyi albumát (Didn’t He Ramble) Grammy-díjra jelölték. Ezzel az érett, dallamdús, szomorkásan szép lemezzel turnézik augusztusig Európában, ezzel érkezik hozzánk is. A koncerteken rendkívül közvetlen és laza, közönségével folyamatosan kommunikáló Hansard eddig általában úgy oldotta meg a Falling Slowly előadását, hogy a közönség soraiból hívott fel egy-egy lányt a színpadra, és közösen énekelték el az Oscar-díjas filmslágert. Ezúttal azonban nem így lesz. Az idei turné sztárvendége ugyanis nem más, mint Markéta Irglová. A cseh rajongóknak nem is volt elég egyetlen koncertdátum, Prágában két egymást követő estére bérelték ki a szervezők az 1200 férőhelyes Archát. Glen Hansard most nem egy szál gitárral, hanem zenekarral érkezik, nyilván azért, mert az új lemez dalainak élőben is jót tesz a dúsabb hangszerelés. Ez az anyag ugyanis kicsit más, mint a dalszerző-énekes két előző szólólemeze, amelyeken egyszerre érződött Bob Dylan, Van Morrison és Neil Young hatása. Akik nem ismerik Hansard „előző életét” a The Frames zenekar élén, azok nyilván csodálkozva konstatálták, hogy a Didn’t He Ramble igencsak rockosra sikeredett. Némelyik dalt Coldplay is előadhatná, vagy akár a The Frames, az írek kedvenc zenekara, amely 2010 óta gyakorlatilag pihenőt tart. Nyilván nem akartak új énekest Glen Hansard helyére, hiszen az nagyjából olyan lenne, mintha Kiss Tibit cserélné le a Quimby. Nem véletlen a Quimby-hasonlat. A The Frames ugyanis olyan státuszt vívott ki magának Írországban, mint Kiss Tibiék Magyarországon. Kevesen ismerik őket Írország határain kívül, odahaza viszont közimádatnak örvendenek. Próbálkoztak ugyan betörni a nemzetközi élvonalba – 2007-ben például ők voltak az előzenekar Bob Dylan ausztráliai turnéján, Seven Day Mile című daluk pedig bekerült a Doktor House egyik epizódjába – de valamiért nem sikerült a U2 nyomdokaiba lépniük és globális szupersztárrá válniuk. Ami talán nem is baj. A pozsonyi Hansard-koncert a Régi vásárcsarnokban lesz, ahová elvileg többen beférnek, mint a prágai helyszínre, viszont itt ülőhelyeket is árulnak, ami miatt mégsem. A dalnok a tündérmeséből egyébként arról híres, hogy ha nagyon elkapja a hév, illetve ha jó a közönség, akár három-, három és fél órás koncerteket is csap. Csak szólok...