Csütörtökön temetik Erdélyi Zsuzsanna néprajztudóst

A csütörtökön 14.30-kor kezdődő római katolikus szertartást Bíró László tábori püspök vezeti, búcsúbeszédet mond Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Voigt Vilmos néprajztudós és Dávid Katalin művészettörténész - közölte az MMA hétfőn az MTI-vel.    Erdélyi Zsuzsanna, művészeti író, néprajztudós, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja, a nemzet művésze Komáromban született, 1921. január 10-én. Szakrális szövegfolklórral, a népköltészet szimbolikájával foglalkozott, 1968-tól az archaikus népi imádság középkori eredetű szöveghagyományát, a népi Mária-költészetet, a szóbeliség és az írásbeliség kapcsolatát és a népi vallásosságot kutatta. Több tízezer szöveget gyűjtött, és 1980-ban Esztergomban létrehozta a népi vallásosság gyűjteményét.    Erdélyi Zsuzsanna 2002-ben csatlakozott az MMA egyesülethez, 2011-től a Magyar Művészeti Akadémia köztestületének rendes tagja, 2012 és 2014 között a népművészeti, néprajzi tagozat vezetője volt. 2014 őszén munkájáért a Magyar Művészeti Akadémia Nagydíjában részesítették.    A vallásos néphagyomány és szövegfolklór, a szóbeliség-írásbeliség kapcsolatának legnagyobb hatású kutatójaként a népköltészet szimbolikája és az archaikus apokrif népi szövegek kutatása terén elért, európai összefüggéseket is feltáró munkásságáért 2014-ben elnyerte a nemzet művésze címet.    Legismertebb művei közé tartozik az Adatok a magyar népköltészet szimbolikájához (1961), a "Hegyet hágék, lőtőt lépék. Archaikus népi imádságok" (1974), az Aki ezt az imádságot... Élő passiók (2001) és a "...Századokon át paptalanúl..." (2011) című kötet.    Erdélyi Zsuzsanna munkásságát számos díjjal ismerték el, megkapta a Magyar Köztársaság Babérkoszorúval Ékesített Zászlórendjét (1991), a Magyar Köztársasági Emlékérmet (1992) és a Kossuth-díjat (2001) is.    Az Egyetemi Kisboldogasszony templomban szerda este mondanak érte szentmisét.