Colin Farrell esete a becsülettel

Egyikük zavartan viselkedik, majd logikátlan parancsot ad a társának: gyújtsa fel a kocsit.

Valami nincs rendjén. Valami zavaros ebben a hideg, ködös téli berekben. A rendőrség berkeiben. A film – ahogy a cím is utal rá – egy újabb zsarufilm. Az indulás olyan komor, rideg, hideg kék, sötét, fénytelen, lepra környezettel, mintha az utóbbi idők talán legsúlyosabb rendőrfilmje, Martin Scorsese A Tégla című drámája folytatásába csöppennénk. De nem. Nem DiCaprio viszi tovább a történetet. Teljesen új produkció kerekedik a vásznon. A pillanatnyi eltévelyedés azért eshet meg, mivel Gavin O' Connor amerikai krimije a moziból, legendás mozgóképes alkotásokból már jól ismert New York-i zsaruk világába merül le jó mélyre. S bár kusza gubancból kerekedik ki a krimifolyam, csakhamar kibogozódik, s onnantól jó kis zsarus zsarolás és szadós csihi-puhi: vasalós vallatás, véres kaszabolás veszi kezdetét a félrevitt, szándékosan félremagyarázott rendőrségi szabályzat betűjére hivatkozva.
Szóval, valami nincs rendjén, sejteti a fentebb leírt autófelgyújtásos jelenet.

S tényleg nincs – erről szól a film: a megváltozott rendről, a zsaruk elvesztett becsületéről, vagyis a rendőri korrupcióról. Arról, hogy a rend őre, akit palira vesznek a drogdílerek, többre vágyik, mint amire a szolgálati pénzből futja. Ezért falaz a drogbárónak, s mivel falsul sül el a falazási akció, el kell tüntetni a bűnjelet, fel kell gyújtani a rendőrautót. A körzet legelvetemültebb drogkereskedőjére készül lecsapni négy rendőr. Az akcióról azonban fülest kap az érintett. A menekülni készülő bűnözők lemészárolják az ellenük kivezényelt rendőrüket. Kiderül, a füles a rendőrök köréből érkezett. Kegyetlen, súlyos, mindent felforgató vizsgálat indul a rendőrségen belül. Nyomasztó, nehéz légkörű két óra (kb. ennyi a film játékideje) kezdődik ezzel, amely az agresszív jelenetekkel teljesen kiborít, ám még ennél is megterhelőbben hat az a gondolatsor, amelyet a zsarusztori erkölcsről, helyesről és helytelenről, jó és rossz útról elindít.

A zsaruk becsülete személyesebben érintheti meg a nézőt a korábbról ismert, a rendőrség berkeiben megesett korrupciós botrányokkal foglalkozó zsarufilmeknél. Ez a fajta érintettség abból fakad, hogy Gavin O' Connor rendező egy régi New York-i zsarudinasztiába vezeti a nézőt. A Tierney családba csöppenünk, ahol mindenki zsaru, s ilyen vagy olyan formában valamennyien kapcsolatba hozhatók a négyes zsarugyilkossággal. Az apa, az ex főkapitány, akit a régi zsarutisztesség az alkoholizmusba visz, azért érintett, mert két fiát és vejét, vagyis lánya férjét félti az esettől. Egyik fia, Ray a kegyetlen rendőrmészárlás felderítésével megbízott csoportot vezeti, másik fia, Francis a négy rendőr főnöke volt, a vő, Jimmy Egan pedig az áldozatok kollégájaként szolgált. Egy kis „rendőrtársadalmat” látunk élni, létezni, működni családi viszonyok között – ha még nem derült ki, ettől a személyesebb érintettség. Ebben a közösségben nemcsak a külső tényezők, társadalmi normák és elvárások tudnak rombolóan hatni (alkoholistává vált családfő, a rendőrség kötelékétől megvált, majd visszatért Ray), hanem a társadalmi viszonyoktól független körülmények is pusztítanak (Francis rákbeteg feleségének viadala a kórral). Nyomasztó kilátások karácsonyra – mivelhogy éppen a karácsonyi ünnepekre gyűlik össze a család, vagyis a filmbéli szűkebb rendőrtársadalom. Az ünnep fényében derül ki (s ez fokozottan súlyossá teszi), hogy a családban, maguk között kell keresni a korrupt rendőrt, aki miatt négy társuk meghalt.

Mindenki a maga módján próbál végére járni az ügynek. Kemény szellemi harcok, fizikai összecsapások, kegyetlen vallatások, önmarcangoló csaták követik egymást. Közben sablonok is visszaköszönnek, az ökölharcban a végére el is csúszik valahogy a megoldás, de mindvégig feszült figyelmet követelnek azok a színészi megnyilvánulások, amelyekkel a nagyszerű színészek életre keltik a zsarukat. Jon Voight, Noah Emmerich, valamint a megingathatatlan nyomozó szerepében Edward Norton. És a mindenre elszánt zsaru hátborzongató kegyetlenkedéseit ijesztően eljátszó Colin Farrell. Visszariaszt, meghökkent, zseniális alakítást nyújt: kemény és legyőzött zsaruként egyaránt. Viszi a filmet erősen. Egy újabb alakítás, amely a becsületére válik – s nem csak zsarubecsületére.