Chartreuse

Ennek a valódi italnak titkát, készítési módját a szerzetesek ma is híven őrzik, el nem árulják. De sikerült olyan utánzatot készíteni, melyet még szakértők sem tudnak az igazitól megkülönböztetni. Hogy ilyet tudjunk előállítani, ahhoz az szükséges, hogy a legfinomabb anyagokat vegyük, és a párlatot gondosan szűrjük meg. Ez a likőr csak hosszabb fekvés után kapja meg igazi finom zamatát, de melegebb helyiségben érését gyorsíthatjuk. Francia recept szerint a következő anyagok kellenek hozzá:

zöldhöz: 125 gr angelikamag, 60 gr angelikagyökér, 16 gr árnikavirág, 150 gr balzsamitabalzsam, 15 gr ceyloni fahéj, 250 gr ivafű, 250 gr borsosmenta, 20 gr macisz, 20 gr nyárfabimbó, 500 gr melissze, 30 gr tymian (kakukkfű), 300 gr izsóp;

sárgához: 25 gr aloé, 25 gr angelikamag, 25 gr angelikagyökér, 25 gr ivafű, 15 gr árnikavirág, 15 gr ceyloni fahéj és ugyanannyi macisz és szegfű, 30 gr malabar, 1500 gr koriander, 250 gr melissze, 150 gr izsóp;

fehérhez: 125 gr angelikamag, ugyanannyi ivafű, melissze és izsóp, 30 gr angelikagyökér, ugyanannyi kalmusz, malabar, macisz és szekfű, 100 gr ceyloni fahéj, 15 gr muskátdió 10 gr tonkabab.

Ezeket a kellékeket 24–36 óra hosszat érleljük 10 liter 95 fokos szesszel és 5 liter vízzel, amenynyire lehet, lepároljuk, és még egyszer rektifikáljuk (rektifikálás – egyetlen művelettel végzett szakaszos lepárlás). A zöld és sárga chartreuse-nek 40 százalékos szesztartalma legyen, éppen ezért a párlathoz még 32 liter 85 százalékos szeszt öntünk, 25 kg átfőzött cukorral édesítjük, és vízzel 100 literre egészítjük ki. A fehér ital 45 fokos legyen, teszünk tehát a párlathoz 37 liter 95 fokos szeszt, 35 kg cukorral édesítjük és vízzel 100 literre egészítjük ki.

Ezek az eredetihez legjobban hasonlító receptek. Ha csak a magunk számára készítjük, akkor mindenből a megfelelő arányban veszünk kevesebbet.