Börcsök Enikő halálára

Halála nemcsak a Vígszínház számára, hanem az egész magyar színházi és kulturális életnek is felbecsülhetetlen veszteség – fogalmaz a színház, kiemelve Börcsök Enikő rendkívüli személyiségét, melegszívűségét, segítőkészségét, nyitottságát, csillapíthatatlan energiáját és tenni akarását. „Börcsök Enikő sugárzó tehetségét számtalan színházi és filmes szerepben megcsodálhatta a közönség. Legendás alakítások sora fűződik nevéhez, melyekben megmutatta drámai erejét, páratlan humorát, olthatatlan élet- és játékszeretetét” – írják. 

Börcsök Enikő Mezőtúron született 1968. január 28-án. 1987-től 1991-ig a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt, Marton László osztályában. A diploma megszerzése után 1991-től 1994-ig a Kaposvári Csiky Gergely Színházban játszott, majd 1994 őszén lett a Vígszínház társulatának tagja. Közel száz színházi előadás és két tucat film-, illetve televíziós alakítás kötődik a nevéhez. Az utóbbi években rendezőként is bizonyított, emellett a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója, egyik osztályvezető tanára. 2000 óta a MASZK Országos Színészegyesület elnökségi tagja.
Rendkívüli tehetségét vígszínházi sikerei is igazolják. Ezek közül csak néhány, a Macskajáték Egérkéje, a Mágnás Miska Marcsa szerepe, de kiemelkedő volt a Faustban és a Sógornőkben nyújtott alakítása, vagy Az Iglic címszerepe, a Tóték Tótnéja, a Lóvátett lovagok francia királylánya. Emlékezetes alakítást nyújtott a Cselédekben, A szecsuáni jólélekben, a Lear királyban, a Nyaralókban, A kaukázusi krétakörben és még jó néhány előadásban.

Köztük a Michal Dočekal rendezte Mikvében, amely tíz éven át ment nagy sikerrel a Pesti Színházban. 
A színműben Shoshana szerepét Börcsök Enikő kolléganője, Pap Vera halála után vette át. Említhetjük továbbá Nádas Péter katartikus erejű, Találkozás című tragédiáját, mely egy érett nő és egy fiatalember páratlan szenvedéstörténete. A rendhagyó találkozásról szóló előadást, melyet Eszenyi Enikő rendezett, a pozsonyi Eurokontext.sk színházi fesztiválon is láthattuk, Börcsök Enikő mély élettapasztalattal megtöltött, virtuóz játékával. 

Akik közelebbről ismerték, elismeréssel, szeretettel beszéltek és beszélnek róla. Schneider Zoltán, akivel Spiró György Prah című darabjában játszott a Radnóti Színházban, egy lapunkban megjelent interjúban nyilatkozta: „Börcsök Enikővel szeretek játszani. Játékstílusunkat tekintve olyanok vagyunk, mint két tojás. Nagyon sok jó kolléganőm van, de Börcsi mindenki fölött áll. Minden egyes rezdülésemet leveszi. Ő jön velem mindig, akárhogy hangzik is el a számból egy mondat. És akkor ő is másképpen reagál, mint addig.”

Színházi alakításai mellett nem kevésbé jelentősek filmszerepei. Kiemelkedőt nyújtott Szabó István Édes Emma, drága Böbe, Az ajtó, valamint Zárójelentés című filmjében. 

Döbbenetes erejű a jelenléte Császi Ádám Viharsarokjában. Magatehetetlen falusi asszonyt játszik benne. A fiát féltő anyát, aki elvakult gyűlöletével gyilkosságba sodorja egy szem gyermekét. 
Hátrahagyott egy bemutatásra váró filmet is. Gothár Péter Hét kis véletlen című rendezéséről van szó, melynek világpremierje a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon volt. 

„Vannak rendezők, akikkel kacsintásokból értjük egymást. Gothár Péter is ilyen. Vele dolgozni számomra mindig kivételes élmény – nyilatkozta Börcsök Enikő az Új Szónak adott interjúban. – De ezzel a mostani szereppel nagyon nehéz helyzet elé állított. Az unokaöcsém, Börcsök Olivér a főszereplője a filmnek. Velem, mellettem nőtt fel, és most olyan nőt kellett megformálnom a filmben, aki az ő szeretője.” 

Az Oscar-díjas Szabó Istvánról a legnagyobb meghajlással nyilatkozott Börcsök Enikő: „Éreztem, hogy élő klasszikussal dolgozom.” 

Amikor a Zárójelentést forgatták, amelyben egy falusi pék felesége, lapunknak beszélve róla felidézte: „Van egy temetési jelenet a filmben. Meghal a kórházban a férjem. Olyan kollégákkal álltam a sír mellett, mint Csomós Mari, Kerekes Éva, Sólyom Kati, Stohl András, Eperjes Károly… csupa remek színész! És nézik, hogy mit csinálok. Kíváncsian figyelik, hogy ezt a helyzetet színészileg miképpen fogom megoldani. Miközben tudom, hogy itt apait-anyait bele kell adni. Fel kell tépni sebeket, emlékeket, újra átélni bizonyos helyzeteket. Nagyon sok emlékem van a veszteségről. A legkegyetlenebb helyzetben is tudok hova nyúlni.” 

Ebből születtek meg Börcsök Enikő megformálásában megrázó történetek hiteles hősei filmen és színpadon. S mi, ahogy a jelenetben a kollégái, csodálattal néztük, és még sokáig nézni fogjuk, hogy mit csinált.