Az igazi lőcsei fehér asszony

TALLÓSI BÉLA

Pozsony. Géczy Julianna Jókai Mór nyomán máig a lőcsei fehér asszonyként él a köztudatban. Az író romantikus regényében, A lőcsei fehér asszonyban dolgozta fel ugyanis Géczy Zsigmond kuruc ezredes és az osgyáni Bakos Judit leánya, Julianna életét. A regénynek köszönhetően Korponay Jánosné Géczy Julianna úgy él az emlékezetünkben mint Lőcse árulója, aki beengedte a császári csapatokat a városba, vagyis eladta a várost a „németnek”. Történetét Thaly Kálmán is megírta.

Az irodalmi alap, vagyis a legenda mögött rejlő valós tények érdekelték a hazai muzeológusok kis csapatát, akik művészeti intézmények raktáraiban és levéltárakban folytatott hároméves kutatómunkájuk eredményét mutatják be a nagyközönségnek. Géczy Juliannát e kutatásnak köszönhetően most a Szlovák Nemzeti Múzeum Vajanský rakparti épületében látható, A lőcsei fehér asszony című kiállítás is feleleveníti múzeumi leletek, kordokumentumok, korabeli viseletek, valamint műtárgyak révén. A kurátorok célja az volt, hogy kutatásukkal a legendát letisztítsák, és Géczy Julianna valódi történetét tárják a nézők elé, rávilágítva, hogy szerepe csak diplomáciai volt, azaz üzeneteket közvetített a két oldal között, mielőtt Lőcse kapitulált. A kiállítás mintegy színházi kulisszák közé vezeti a látogatót. Ezeket bejárva tárul fel előtte Géczy Julianna legenda által övezett és igazi, valós személyisége, valamint a történelmi kor – nagy alakjaival együtt, az élen Rákóczi fejedelemmel. A kiállítás három részre tagolódik: az egyik a kort, a másik Lőcse kapitulációját, a harmadik pedig Géczy Julianna életútját mutatja be.

Olyan értékes dokumentumokat tartalmaz a tárlat, mint a Szatmári békeszerződés eredetije vagy Géczy Julianna kihallgatási jegyzőkönyvének másolata, testamentuma és kivégzése előtt írt levelei a börtönből. Látható a lőcsei Szent Jakab-templom padrészlete, amelyben Géczy Julianna szokott ülni, továbbá Jókai regényének több magyar és szlovák kiadása. Értékes festmények idézik a lőcsei fehér asszony alakját, és Rákóczi fejedelem ismert portréja is látható a képzőművészeti anyagban, melyből több a Magyar Nemzeti Múzeumból való. A kiállítás létrejötte 19 intézmény együttműködésének köszönhető.