Az idegen szavak elválasztásának rejtelmei

Köztudomású, hogy a szavak elválasztása nyelvünkben a szótagolás szabályaira épül. Ez azonban csupán az egyszerű és képzett szavakra, illetve az egy vagy több magánhangzót is tartalmazó betű-szókra érvényes, az összetett szavakra nem. Az összetett szavakat ugyanis akkor is az összetételi tagok határán választjuk el, ha ez a szótagolás szabályainak ellentmond. Például a lakosztály szót a lak és az osztály határán választjuk el, vagyis lak-osztály-ként, nem pedig úgy, ahogy a szótagolás szabályai megkövetelnék: la-kosz-tály. Természetesen az osztály szórészt is elválaszthatjuk, a szótagolás szabályainak megfelelően, vagyis így: osz-tály.

Bár a magyar eredetű összetett szavak elválasztása is gondot okoz néha, sokkal fogasabb kérdés az idegen eredetű összetett szavak helyes elválasztása. Ha az érintett idegen szónak legalább az egyik eleme önállóan is használatos nyelvünkben, a helyzet egyértelmű: a szót a magyarban is összetettnek tekinthetjük, és ezért az összetételi tagok határán akkor is elválaszthatjuk, ha az ellentmond a szótagolás szabályainak. Például: centi-gramm, mikro-klíma, melo-dráma, proto-plazma. Mivel azonban az idegen szavak egy részét nem mindenki ismeri és használja, helyesírási szabályzatunk e tekintetben eléggé engedékeny (és ez így van rendjén). Kimondja, hogy ha a beszélő számára a szó összetettsége kevésbé nyilvánvaló, a szótagolás szabályai szerint is elválaszthatja. Például a presszió szó kétségtelenül beletartozik a mai magyar nyelv szókészletébe, hiszen még az Értelmező kéziszótár is tartalmazza – ‘kényszerítő ráhatás, kül(önösen) erkölcsi kényszer’ – jelentésben. Mivel azonban a presszió szót valószínűleg nem mindenki ismeri és használja, előfordulhat, hogy a presszió-nál gyakoribb depresszió szó esetében a kevésbé iskolázott beszélők egy része nem ismeri föl, hogy ez a magyarban két elemre, a de- előtagra és az önállóan is használatos presszió főnévre tagolódik, s ezért úgy választja el, mintha egyszerű szó lenne, vagyis úgy, hogy dep-resszió. Ha így jár el, akkor sem követ el hibát, helyesírási szabályzatunk mindkét elválasztást helyesnek tartja, sőt a Magyar helyesírási szótár a dep-resszió elválasztást közli első helyen.

A depresszió-hoz hasonlóan a Magyar helyesírási szótár a -gráf, illetve -gráfia utótagú szavak esetében is megengedi a vagylagosságot. Ezek közt több közismert idegen szó van, s a beszélők egy része – a grafika, illetve a grafománia, grafológia szavak ismeretében – azt is sejti, méghozzá helyesen, hogy az utótag a rajzolással, illetve írással függ össze. Valóban: az ógörög grafé, amelyből származik, ‘rajzolás’-t, ‘festés’-t és ‘írás’-t jelent. Szótárunk a -gráf, illetve -gráfia utótagú szavak mindkét írásmódját elfogadja. Például a fotográfia szónak mind foto-gráfia, mind fotog-ráfia elválasztását közli. Csak az zavaró némiképp, hogy néhány szó esetében a szótárkészítők az elválasztási lehetőségeket elfelejtették feltüntetni. ĺgy például a szótárból nem derül ki, hogyan kell elválasztani a kalligráfia és a lexikográfia szavakat. Ilyen esetben az olvasó akkor jár el helyesen, ha keres a szótárban egy vagy több további, azonos utótagú szót – például a kartográfiá-t, monográfiá-t, ortográfiá-t vagy éppen a már említett fotográfiá-t. Ezek elválasztását a szótár mindkétféleképpen feltünteti, azaz helyesnek tartja. Ennek alapján világos, hogy például a kalligráfia szót nyugodtan elválaszthatjuk a szótagolás szabályainak megfelelően, vagyis kallig-ráfia-ként, de akkor sem követünk el hibát, ha a -gráfia utótagot fölismerve ezt visszük át a következő sorba.

Persze a legbölcsebben akkor járunk el, ha megismerjük magát a szabályt, mert akkor helyesírási szótár nélkül is el fogjuk tudni választani az idegen szavakat. Ebben próbált segíteni ez az írás is, de azért az az igazi, ha most a kedves olvasó leemeli a polcáról a Magyar helyesírás szabályait, s azt tanulmányozva még jobban elmélyed az idegen szavak elválasztásának rejtelmeiben.

Ügyfélszolgálatunk szerdánként 9,00–13,00 között a 0031/550-42-62-os telefonszámon várja az érdeklődők kérdéseit. Címünk: Gramma Nyelvi Iroda, 929 01 Dunajská Streda, Bacsák u. 240/13, P.O.Box 16, e-mail: [email protected] A közönségszolgálatunknak leggyakrabban föltett kérdések és az azokra adott válaszok megtalálhatóak a Gramma honlapján, a www.gramma.sk címen.