Az Európai Unió két új kulturális fővárosa: Fiume és Galway

Fiuméban a hónap eleji nyitónapon 500 művész részvételével, 70 produkcióval 30 helyszínen kezdődött meg a programsorozat, amelynek első eseményein az eső ellenére több ezren vettek részt, köztük számos turista. A megnyitó központi programja a kikötőben zajlott táncosok, énekesek és zenészek részvételével, az előadás hangok, zenék és zajok együttese volt, amelyet a fény és a sötétség effektjei kísértek, és amelyhez – mint a szervezők írták – „Fiuméra és Európára jellemző erős szimbólumokat” használtak fel.

Az est fénypontja horvát, egyben európai volt, megmutatta, hogy a város az maradt, ami. A program ízelítőt adott „abból az energiából, amely a városban uralkodik, a munkásosztálytól kezdve a punkon, a technón és a metálon keresztül a zajokig – mindabból, ami a városban valamilyen módon kellemetlen, de mégis Fiumét alkotja”.

A látogatók a kikötőváros közelmúltbeli legjelentősebb történelmi eseményeit is megismerhették/megismerhetik egy 200 méter hosszú idősétányon keresztül, amely a főutcán (Korzo) haladt végig.

Vojko Obersnel, Fiume polgármestere szerint az egy éven át tartó EKF-programsorozat elmeséli Fiume, a „sokféleség kikötője” történetét.

Fiuméban 2020-ban mintegy 300 kulturális programot, ezen belül 600 eseményt szerveznek, amelyekben 300 partnerszervezet és művész vesz részt több mint félszáz európai és más országból. A programok fő témái Fiume és a kortárs Európa identitásának összefonódása, a víz, a munka és a migráció. Az év egyik legjobban várt eseménye a Grand Finale nemzetközi karnevál lesz, amelyet e hónap utolsó vasárnapján rendeznek meg.

Rijeka 120 ezer lakosával a harmadik legnagyobb város Horvátországban Zágráb és Split után. A Kvarner-öböl partján elterülő kikötővárosnak valamikor virágzó ipara volt, virágzó hajógyártással. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ipari légkör uralkodik a városban, utcái megőrizték a tengeri városok hangulatát, Fiume fontos idegenforgalmi és kulturális központtá nőtte ki magát.

Gazdag történelmi nevezetességei viharos múltjáról tanúskodnak. Része volt az Osztrák–Magyar Monarchiának, két évtizedig olasz, majd a második világháborúban náci megszállás alatt állt. A jugoszláv időkben jelentős iparvárossá, fontos kikötővé vált, ahova a titói állam legkülönbözőbb pontjairól érkeztek bevándorlók. A várost ma is meghatározza iparvárosi és migrációs jellege, baloldali és jugoszláv identitásával eltér Horvátország más városaitól.

Az Írország nyugati partvidékén fekvő Galway városában a kelta naptárhoz igazodva egy héten át, február 7-ig tartottak a nyitóünnepségek szemfényvesztőkkel, táncosokkal és örömtüzekkel Let the Magic In mottó alatt, az elnyújtott nyitóidőszakot csaknem 2000 program követi a nyelv, a táj és a migráció témakörében. Az egykori csendes halászfalu mára 80 ezer lakosú, főleg a diákok körében népszerű nagyvárossá fejlődött. Galway a hagyományos ír zene fellegvára, és híres gazdag kulturális életéről. Három hétig tartó világhírű összművészeti fesztiválját a város július második felében rendezi.

Az EKF-program keretében egyebek mellett színre viszik az ősi Gilgames-eposzt, a Borderline installációval emlékeztetnek az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépésére, március 17-én pedig az ír nemzeti ünnepen, Szent Patrik napján zöld színben világítják ki a Connemara-hegyeket. Emellett – mint a dpa német hírügynökség írja – humoros rendezvényekkel figuráznak ki olyan tipikus helyi jelenségeket, mint az állandóan esős idő vagy a gyapjútermelést szolgáló birkatartás.