Az érem mindkét oldala

JUHÁSZ KATALIN

A török veszély ideje alatt Pozsony az akkori Magyarország fővárosa lett, és koronázási város címet vívott ki magának. A Szent Márton-székesegyház 1563 és 1830 között tíz magyar király, egy királynő (Mária Terézia) és nyolc királyi feleség koronázási színhelye volt. Ezekre az ünnepségekre általában külön ezüst- és aranyérméket, valamint zsetonokat bocsátottak ki. A legértékesebb darabokat a meghívott notabilitások ajándékba kapták, a kisebb értékűeket pedig az ünneplő tömeg közé szórták.

A Szlovák Nemzeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum közös kezdeményezése ez a kiállítás, amely nem az első és remélhetőleg nem is az utolsó nagyszabású együttműködés a két múzeum között.

Tavaly Budapesten hatalmas érdeklődés kísérte a Kassai Aranykincs bemutatását. Ezen a sikeren felbuzdulva állítottak most ki kétszáz numizmatikai ritkaságot. „A látogatók valamiért rendkívül kíváncsiak a régi érmékre. Nemcsak a szűk szakmát, hanem a laikus érdeklődőket is elvarázsolják ezek az aprólékosan kidolgozott kis műalkotások és a hozzájuk kapcsolódó történetek” – mondta lapunknak Tóth Csaba, a kiállítás egyik magyar kurátora. A várban bemutatott anyag biztosítási értéke meghaladta a nyolcszázezer eurót. A legtöbb kiállítási tárgy, 127 darab a Magyar Nemzeti Múzeumból érkezett, de a Szlovák Nemzeti Bank körmöcbányai múzeuma, a Pozsonyi Városi Múzeum, a budapesti Történeti Múzeum, a Magyar Numizmatikai Társaság, valamint egy magángyűjtő is kölcsönadott néhány darabot. Ennek köszönhetően a legtöbb érméből kettőt is sikerült beszerezni, azaz ugyanannak az érmének mindkét oldalát láthatják az érdeklődők. A numizmatikai kiállításokon ugyanis általában az okozza a legnagyobb gondot, hogy ha nem tudják önálló vitrinben, függőlegesen kiállítani az érméket, csak az egyik oldaluk látható – általában az, amelyet „fej”-ként ismerünk pénzfeldobásnál.

Ezen a tárlaton csupán egyetlen érme kapott külön vitrint, ez viszont valóban világra szóló ritkaság: egy 104 gramm súlyú 30 dukátos aranyérme, amelyből ez az egy darab létezik, és amelyről tudjuk, hogy 1830-ban V. Ferdinánd, az új király saját kezűleg helyezte fel az oltárra.

Az apró művészeti alkotásokhoz összeállított 156 oldalas, részletes, színes, jó minőségű fotókat tartalmazó katalógus sajnos nem lett kész a megnyitóra, de az illetékesek szerint egy-két héten belül megérkezik a nyomdából. A teremben a tájékozódást három nyelvű, szlovák, magyar és angol panelek segítik, amelyeken a Pozsonyban koronázott uralkodók képmása is szerepel.

A Coronatus Posonii című kiállítás jövő év január 18-áig látható a pozsonyi várban.