Apák könyve

Kétfajta ember él a Földön: az egyik olvasott Gaiman-könyvet, a másik, a boldogtalanabb, még nem. A szerző az Óceán az út végén – szerintünk az egyik legkompaktabb és legfontosabb regénye – után újra gyerekkönyvvel jelentkezett. A korábban megjelent nyomasztó, gyerekkorról szóló regényektől (Coraline, Farkasok a falban, A temető könyve stb.) eltérően a Szerencsére a tej egész nyugodtan felolvasható a gyereknek, garantáltan közös kacarászás és nyerítés lesz a vége. Ha a ma mindenhol fölbukkanó, trendi formába öntenénk javaslatunkat, így hangzana: Javítani szeretne a kapcsolatán a gyerekével? Ha csak egy könyvet olvas fel neki a karácsonyi szünetben, ez legyen az!

A történet könnyen összefoglalható: reggeli előtt a gyerekek bejelentik, hogy elfogyott a tej. Mit tesz ilyenkor egy apa? Rövid töprengést követően úgy dönt, leugrik a sarki boltba tejért. A szokásosnál hosszabb távollétet egy fantasztikus sztorival magyarázza. Kezdetét veszi az őrület, megjelennek a zöld idegenek, akik elől a tér-idő kapun keresztül menekül tizennyolcadik századi kalózokhoz; onnan egy időutazó stegosaurus tudós menekíti el. Teljesen váratlanul wámpírok, pónik, piranhák bukkannak fel a történetben, és apu csak mesél és mesél, érezhetően belelendül. Az erőteljes sűrítéssel előadott elképesztő sci-fi és fantasy kalandokba egy világmentés is belefér. A leleményes apa szavahihetősége és hitelessége végig pengeélen táncol, de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy apa mesél.

A fenomenális Skottie Young illusztrációival még szórakoztatóbb, még élvezetesebb lett a kiadvány. Föltétlenül meg kell említenünk a fordító, Pék Zoltán nevét, akinek már számtalan jó fordítást köszönhetünk. Az egyik leghasznosabb tanács Gaiman könyveihez pedig így szól: kezdjük rögtön újraolvasással.

Neil Gaiman: Szerencsére a tej. Fordította: Pék Zoltán. Agave Könyvek, 2014. 128 oldal.

Értékelés: 8/10

Sánta Szilárd