A Zohra a pozsonyi Fő téren (A szerző felvételei)
Afgán varázslónők a színpadon
![ff](/sites/default/files/styles/image_16_10_w400/public/lead_image/uj-0718-008f-zohra.rw_.JPG.jpg?itok=z5kGJLeW)
Most „csak azért is” a zenéről lesz szó. Arról a faktorról, amely sajnos kevés sajtófigyelmet kapott az első afgán női zenekar, a Zohra szlovákiai miniturnéja során.
A trencséni Pohoda szervezői az idei fesztivál jelképének tekintették a Zohrát, melynek puszta léte azt látszik bizonyítani, hogy Afganisztánban megmozdult valami a női jogok terén. Ezért kerülhetett háttérbe a zene, amit játszanak, amit igyekeznek megismertetni a világgal, már amikor kiengedik őket az országukból. A Zohra 9 taggal indult 2014-ben az ország első zeneiskolájában. A létszám mára 30 főre duzzadt, a Pohodát követően pedig 26 főre apadt – aki kíváncsi az elgondolkodtató részletekre, kattintson a Régió rovatra.
„Ha már itt lesznek, vétek volna nem kihasználni a lehetőséget, hogy más városokban is láthassák őket. És persze nekik is meg akarjuk mutatni Szlovákiát” – mondta korábban Michal Kaščák, a Pohoda főszervezője, aki betartotta ígéretét, Trencsén főterén, Nagyszombatban, Zsolnán, Modoron és Pozsonyban is felléptette a zenekart.
![ss ss](/sites/default/files/styles/image_scaled_w800/public/image_entities/DSC_8135.JPG.jpg?itok=5I7b0-DM)
Kedd este gyorsan megtelt a pozsonyi Fő tér, kezdés előtt fél órával már nem volt ülőhely a színpad előtt. A beszélgetésfoszlányokból megállapíthattuk, hogy sokan jöttek célirányosan, nem csak véletlenül sétáltak arra. A téren egyébként kész színpad várta a zenekart, korrekt hangosítással, mivel egész nyáron át zajlik itt a Kulturális nyár fantázia-nevű programsorozat, amely szépen fel tudta szippantani őket is.
Az első percekben öt lány játszott szitáron édes-keserű afgán népzenét, amelyet csak avatott fülek tudnak megkülönböztetni a pakisztánitól vagy az indiaitól. Aztán a többiek is színpadra léptek, és bebizonyosodott, hogy a Zohra nem egy cirkuszi produkció, nem azt kell csodálnunk, hogy afgán lányok játszanak hegedűn és csellón, kottából. Komolyzene és népzene finom elegyét hallhattunk, ahol a nyugati kultúrából érkezett hangszerek összesimultak a szitárral, rubabbal, tablával. Ez utóbbi, állandó lüktetésével néha ellenpontozta, máskor aláfestette a vonósok lágy ívű dallamait. A cselló gyakran kapott főszerepet, a szitárok pedig olyan regiszterbe kerültek, mintha óvatosan masszíroznák a tarkónkat. A férfi karmester (aki nem mutatkozott be) ügyesen játszott hangerővel, dinamikával, egy csomó frappáns zenei geg színesítette az összhatást.
![Zohra kk](/sites/default/files/styles/image_scaled_w800/public/image_entities/uj-0718-008f-zohraa.rw_.JPG.jpg?itok=SvGaHazd)
Mivel konferálás nem volt, csak sejthetjük, hogy olyan kortárs afgán szerzők műveit játszották, akik nem zárkóznak el az európai hatásoktól. (A Zohrának van „nyugati” repertoárja is, élén Beethoven Örömódájával). A tagok életkora 13 – 20 év között mozog, a legidősebbek az első afgán nők, akik hivatalos keretek között tanulhattak zenét hazájukban. Biztató, hogy ez a csapat bármilyen műfajú fesztiválon megállná a helyét, technikai tudásuk alapján is, nem csak a szép, egzotikus népviseletük miatt.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.