<p>Az Otmar Penker és Gerardo Olivares rendezői műhelyében készült osztrák film, a Brothers of the Wind költőien szép mozi – lenyű-göző természeti környezettel, felemelő zenei futamokkal és megható történettel, melynek hőse egy jószívű félárva kisfiú, egy szigorú, mogorva apa, egy megértő erdész, valamint egy fészkéből kitúrt, pusztulásra ítélt szirtisas-fióka.</p>
Ábel a végtelen égen
Mivel Magyarországon még nem mutatták be, magyar címe nincs a filmnek. Internetes oldalakon viszont látható egy videó, amelynek a tartalmát a következő magyar szöveggel magyarázzák. „Elképesztő jelenetet sikerült megörökítenie Otmar Penker természetfotósnak, aki egy szirti sas és egy zerge küzdelmét filmezte le. Miután a szirti sas lecsapott rá és a hátába kapaszkodott, az életéért küzdő zerge elkezdett lefelé száguldani a meredek hegyoldalon, miközben nagyokat bukfencezett, hogy kiszabaduljon a sas karmai közül. Otmar Penker a felvétellel kapcsolatban elmondta, hogy egy ilyen jelenet megörökítése egy természetfotós számára olyan mintha megnyerte volna az olimpiai aranyat.”
[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"213470","attributes":{"alt":"","class":"media-image","title":"","typeof":"foaf:Image"}}]]
Ezt az „olimpiai aranyat” érő, káprázatos erőt, fergeteges dulakodást megörökítő kivételes felvételt beépítették az Alpokban játszódó Brothers of the Wind című moziba. Amelynek az alapja végül is egy látványos természetfilm a lenyűgöző alpesi tájról, annak madár- és állatvilágáról – csak éppen kiegészítve. Beleszőttek egy megható, mélyen megérintő, szépséges mesét.
Lucas (Manuel Camacho), az apjával (Tobias Moretti) élő félárva kisfiú imád a természetben barangolni. Rábukkan egy fészkéből kiesett sasfiókára, és úgy dönt, megmenti a pusztulástól. Elrejti a saját búvóhelyén, egy rozoga régi házikóban, és pátyolgatni kezdi a gyámoltalan pihe-puhaságot. A fiú nem sejti, hogy őrangyalként minden lépését követi egy jószívű erdész (Jean Reno), aki támogatja a sas felnevelésében. Elmeséli Lucasnak, hogy a meredek szirten a fióka másodikként bújt ki a tojásból. Az apja élelemkeresés közben elpusztult, az elsőszülött testvér pedig, hogy elég eledelhez jusson, a fiatalabb testvért kitúrta a fészekből. Lucas az Ábel nevet adja a fiókának. Tavasszal a testével melengeti, nyáron a széltől is óvja, enni, majd repülni tanítja. S amikor beáll a zord tél, nehéz szívvel, de szabadon engedi, hogy Ábel beilleszkedjen saját, természetes világába. Az erdész vigasztalja a fiút: Ábelnek vissza kell találnia testvéréhez, Káinhoz.
Melengető szép kapcsolat alakul ki Lucas és Ábel között. Közben megismerjük a fiú és az apja közötti mostoha viszony, egyben Lucas árvaságának az okát is. Mindkét síkon átlátható a történet – mint általában a mesében –, ez azonban nem gyengíti a film hatását. Az osztrák alkotás közel visz a természethez. Átélhetővé teszi az erdész féltő ragaszkodását, nemeslelkűségét, önzetlenségét, bölcsességét, amivel eligazodni tanítja Lucast, óvja a tévedésektől és a rossz lépésektől. Átérezhetővé teszi a szeretetet, amivel a fiú nevelgeti a sast. Bár a madár nem képes érzelmeket kifejezni, elragadó a szelídség, ahogy él a fiú társaságában. Újra- és újranézhető szép film. Nem csak karácsonykor.
[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"213468","attributes":{"alt":"","class":"media-image","title":"","typeof":"foaf:Image"}}]]
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.