A színvonal érdekében

A minisztériumban zajlik a regionális és kisebbségi kultúrák stratégiájának kidolgozása, amely 2030-ig határozza meg, hogy az államnak, a megyéknek és a településeknek mit kell tenniük a kulturális élet fejlődése érdekében, illetve mennyi pénzre lesz szükségük. Miért tekinthető ez mérföldkőnek?

Mert a meglévő intézmények megerősítését, több helyi kulturális programot, új intézmények létrehozását és a különböző területeken dolgozó szervezetek munkájának összehangolását jelenti. Fontos előrelépés, hogy a minisztériumban januárban alakult kisebbségi kulturális osztály augusztus 20-tól főosztályi szintre emelkedett. Kisebbségi, illetve regionális szakosztályok tartoznak hozzá, a kisebbségi osztály élére Kún Kelemen Melinda került, a másik osztály, illetve a főosztály élére januártól tervezünk felvenni egy-egy vezetőt. A főosztály feladata a kulturális folyamatok elemzése, továbbá megfelelő törvényi keretek előkészítése. A minisztériumon belül 2010 óta nem volt kisebbségi kulturális osztály, a tárca azóta nem foglalkozott kisebbségi kultúrpolitikával. Ahhoz, hogy ne ad – hoc ötletek alapján dolgozzanak az osztályok, érdemes stratégiákat kialakítani. A stratégia a legmagasabb szintű kormányzati dokumentum, amely hosszú távra meghatározza az adott ágazat fejlesztését. Ezen dolgozunk most, külső szakértők bevonásával a regionális fejlesztés, a regionális kultúra illetve a kisebbségi kultúra területéről. Ez az első olyan anyag, amelynek köszönhetően a kultúra a régiófejlesztési stratégia szerves részévé válik. Minél több kapcsolat lesz a kisebbség és a többség között, annál komolyabb, hosszabb távú fejlesztést várhatunk el a kisebbségi kultúrára nézve is. Ez nem azt jelenti, hogy megpróbáljuk a kisebbségi kultúrát belemosni a regionális kultúrába, külön kívánjuk kezelni. De örülnénk, ha erős kapcsokkal kötődne a regionális kultúrához. Ezért szerepelnek egy stratégián belül.

Anyagilag akár jobban is járhatnak ezzel a kisebbségek? Hiszen sok helyen a regionális kultúrának is ők a főszereplői.

Nem szeretnénk ilyen versenyhelyzetet kialakítani, de mindenképp az a cél, hogy miután a stratégia elkészül, új pénzügyi forrásokat is mozgósítsunk a költségvetésből, illetve az európai uniós támogatásokból. Több pénzt szeretnénk a helyi, a regionális és a kisebbségi kultúrára is.

Mikorra várható ez?

Egy állami stratégiaépítés általában évekig tart, mi viszont azt az ambiciózus célt tűztük ki, hogy jövő márciusra befejezzük, és 2019 második negyedévében a kormány elé visszük az anyagot. Ha a kormány elfogadja, a költségvetési tárgyalásokon már aktuális téma lesz, és 2020-tól megjelenhetnek bizonyos elemei a büdzsében. De előre is gondolkodunk, például nagyon fontos kérdés számunkra a kisebbségi színházak támogatása, amiben már most szeretnénk konkrét emelést elérni.

Szakmai körökben egy ideje már rebesgetik, hogy a kisebbségi színházak a megyéktől a kulturális tárca fennhatósága alá kerülnének.

Jelenleg egyetlen állami fenntartású magyar színházunk van, az Ifjú Szivek Táncszínház. Múlt pénteken a Híd három képviselője, Sárközy Irén, Vavrek István és Balódi László beadtak egy javaslatot a színházi törvény módosítására, ami azt tartalmazza, hogy öt nemzetiségi színház, közük a kassai Thália és a Komáromi Jókai Színház már 2019. január 1-től kerüljenek át a kulturális minisztériumhoz, a jelenleg rendelkezésre álló forrásaikkal együtt, amelyeket mi megerősítenénk. Már 2002-ben, amikor a megyékhez kerültek, sokan bírálták a döntést, hiszen ezek az intézmények országos jelentőségűek, a társulatok más megyék területén is fellépnek. Több próbálkozás volt már a visszarendezésre, legutóbb 2010-ben, a Radičová-kormány idején. Akkor a Híd a nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes hivatalához szerette volna csatolni az összes nemzetiségi intézményt, de időszűke miatt nem sikerült. Most, ha minden jól megy, meg tudjuk ezt lépni.

Milyenek a reakciók az érintett színházak, illetve a megyék vezetése részéről?

A kezdeményezésnek elég széles szakmai támogatottsága van, 140 neves színházi ember állt mellé. A kultúrában dolgozók viszont mindig óvatosak, minden változásban veszélyt látnak. A megyei vezetők reakciója számomra eléggé furcsa volt, mert eleinte egyetértettek, a legutóbbi beszélgetéseink alkalmával viszont jelezték, hogy elbizonytalanodtak ezzel kapcsolatban.

Miért ragaszkodnának a kisebbségi színházakhoz? Hiszen a megyék most is az államtól kapják azt a pénzt, amit továbbadnak nekik.

Ez így van. De mégiscsak ők határoznak a támogatásról egyéves szerződés alapján, ami jelent bizonyos kontroll-lehetőséget. Úgy tekintenek erre a pénzre, mint a sajátjukra. Attól tartanak, hogy ezzel a megye kompetenciája csökken, azaz valamiféle centralizációs igényt látnak mögötte. Másrészt nemrég emelték a színházak költségvetését, amit az intézmények magukkal hoznának a minisztériumhoz, a megyék költségvetése tehát ezzel az összeggel csökkenne. Pedig azt kellene látniuk, hogy ha mi meg tudjuk növelni a támogatást, emelkedhet a színházak színvonala. Ha megnézzük a húsz megyei fenntartású színház költségvetését, láthatjuk, hogy a nemzetiségiek kullognak az utolsó helyen. Kassán a Thália és a Romathan, Eperjesen a Duch-novič színház a legszerényebben finanszírozott intézmény. A törvénytervezet azzal számol, hogy a minisztériumhoz kerülő színházak 2018-as költségvetése bekerül a színházi törvénybe. Ez egyrészt a létezésüket garantálná törvényileg, másrészt az éves minimális büdzséjüket, amelyet igyekszünk már jövőre megemelni.

Mi a helyzet a dunaszerdahelyi magyar színházzal, amelynek lehetséges megalakulásáról február óta hallani?

Egyelőre nem látni ennek a törekvésnek a kézzel fogható eredményét, de bízom benne, hogy megmozdul valami. Jónak tartanám, ha mi is létrehoznánk azt az intézményrendszert, ami szlovák oldalon működik, vagyis vannak kiemelt, országos jelentőségű kulturális intézmények, továbbá regionális, illetve helyi intézmények. Ebbe a hierarchiába tökéletesen beleillene egy Nagyszombat megye által létrehozott regionális színház. Nemrég beszéltünk erről Jozef Viskupič megyeelnökkel is, részéről az akarat egyelőre megvan. Mindenképp kellene hozzá a minisztérium segítsége is, ami részemről biztosított. A többi már a megyei képviselőkön múlik. Nem kellene attól félni, hogy a minisztérium rátenné a kezét a színházra, hiszen azt a célt tűztük ki, hogy a két országos hatáskörű magyar színházat hozzuk át, így az Ifjú Szívekkel együtt három állami, azaz legmagasabb szintű magyar intézményünk lehetne.

Kaphatnak ezek a színházak támogatást más forrásból, esetleg külföldről?

Természetesen, hiszen önálló jogi személyekről van szó. A továbbiakban is csak a támogatókon múlik, hogy segítik-e őket anyagilag, vagy sem. A Komáromi Jókai Színházat és a kassai Thália Színházat például a nemzeti jelentőségű intézmények között tartják számon Magyarországon, az Ifjú Szívek Táncszínházat viszont évek óta nem. A két említett színház nem fog elesni ettől a támogatástól, amennyiben a magyar kormány továbbra is úgy gondolja, hogy megérdemlik azt a pénzt.

Szintén magyarországi támogatásból bővítheti a kassai Csemadok a Márai-ház kiállítóterét. A fenntartást viszont a szlovák kulturális minisztérium vállalta.

Még 2016 végén keresett meg Kolár Péter kassai Csemadok-elnök azzal, hogy magyarországi forrásból lehetőségük nyílt megvásárolni két további lakást Márai Sándor egykori otthonában, és egy színvonalas múzeumot szeretnének kialakítani, amihez fenntartó szükséges. A Szlovák Nemzeti Múzeum fennállása óta most először készül megállapodást kötni a Csemadokkal, ezután a Márai-házat be tudjuk sorolni a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának kiállítóhelyei közé, állandó nyitvatartást biztosítva. Ez a Szlovák Nemzeti Múzeum számára évi 40 ezer eurós pluszköltséget jelent, ami szerintem értelmes invesztíció, hiszen egy újabb magyar kulturális-közösségi tér jöhet létre Kassán. A Kisebbségi Kulturális Alaptól idén anyagi támogatást kaptak a kiállítás létrehozására, azzal a feltétellel, hogy december végéig befejezik a munkálatokat. Már egyeztettünk is a Szlovák Turisztikai Ügynökség budapesti kihelyezett irodájával, és a visszajelzések alapján úgy tűnik, komoly turistaforgalmat tudunk biztosítani Magyarországról is a készülő múzeumnak.