A merít, merítés szavak jelentéséről

Rovatunkban aránylag gyakran foglalkozunk úgynevezett kontaktusjelenségekkel, tehát olyan nyelvi elemekkel, amelyek a szlovákiai magyar nyelvváltozatokban szlovák hatásra jelennek meg. A laikusok a kontaktusjelenségeket rendszerint a közvetlen kölcsönszókkal azonosítják; ha ugyanis azt kérdezzük szlovákiai magyaroktól, véleményük szerint milyen szlovák hatás figyelhető meg nyelvünkben, válaszukban szinte kizárólag a párki, zsuvacska/zsuvi, horcsica és hasonló szavak használatára utalnak.

Pedagógusok és más értelmiségiek körében végzett felmérések, illetve egyéb megfigyelések azt mutatják, hogy a szlovákiai magyar beszélők egy aránylag széles rétege a saját véleménye szerint kerüli a kontaktusjelenségeket, hibáztatja, elítéli ezek használatát. Ugyanaz a személy azonban spontán beszédben maga is él ilyenekkel – ha éppen nem a fent említettekkel is. Ha ugyanis a beszélő nem azonosítja az adott szót mint egyértelműen szlovák elemet, joggal gondolja, hogy a környezetében hallott szó magyar.

Ugyanúgy sokszor nem ismerjük fel, hogy egy-egy magyar szót olyan jelentésben is használunk – szlovák hatásra –, amelyben az a közmagyarban ismeretlen. Ezek közé tartozik a címben említett ige és a belőle képzett főnév is.

Az értelmező kéziszótár a merít szónak ezeket a jelentéseit tünteti fel: 1. ’folyadékból kimer (valamennyit)’; 2. ’Mérhető anyagba belemerít’; 3. ’ beleszúr vmibe’; 4. ’forrás(munká)ból (át)vesz vmit’ / kap vhonnan’. A szlovákiai magyar sajtóból azonban bőven adatolható az alábbi jelentése: ’hitelként, támogatásként kapott pénzeszközt igénybe vesz, átutaltat’, pl.: „A komáromi hajógyár rövidesen megkezdi az államilag garantált hitel merítését”; „Szlovákia esetében az alap merítése különösen előnyösen néz ki”; „Az Európai Bizottság tegnapi országjelentése szerint Szlovákia sereghajtó az uniós alapok merítése terén” stb. (Az idézett Új Szó-beli példák azt mutatják, hogy rendszerint nem is a merít ige, hanem a belőle képzett merítés főnév a gyakoribb.) Nem nehéz megállapítani, hogy ebben az esetben a szlovák čerpať szó egyik jelentésének átvételéről van szó, hiszen szlovák szövegekben efféle kifejezésekkel találkozunk: čerpať fondy Európskej únie, čerpať úver, čerpať z fondov stb.

A közmagyarban a merít szónak nincs ilyen jelentése; az értelmező szótár adatain kívül erre utal az is, hogy az interneten hozzáférhető szövegek tanúsága szerint csak szlovákiai magyar szövegekben fordul elő a merít(és) ilyen szövegkörnyezetekben. Hasonló tartalmú magyarországi szövegekben a szóban forgó jelentésben a lehív ige (és a lehívás főnév) a megszokott – amelynek ezt a jelentését meg mi, szlovákiai magyarok nem ismerjük. Például: EU-források lehívása, pénzforrások lehívása, hitelt lehív, címzett támogatás lehívása. Szlovák–angol, illetve angol–magyar szakszótárak, illetve EU-s szövegek szlovák és magyar fordításai is azt mutatják, hogy az ilyen kontextusban előforduló čerpať közmagyar megfelelője a lehív.

A merít jelentésének a szlovák čerpať szóéhoz való idomulása a szlovákiai magyarban azt mutatja, hogy a kontaktusjelenségek egy jelentős hányadát nem ismerjük fel, sőt írásban is használjuk őket (a merít, merítés adott jelentése az írott nyelvre a jellemző). Mindezek fényében igencsak megkérdőjelezhetőek az olyan, egyes szlovákiai magyaroktól hallható kijelentések, amely szerint ők szlovák hatástól mentesen beszélnek magyarul. A kontaktusjelenségek a kisebbségi helyzet természetes velejárói, a hatékony magyar–magyar kommunikáció érdekében azonban célszerű megismerni a közmagyar, Magyarországon használatos szavakat, kifejezéseket is.

(Ügyfélszolgálatunk szerdánként 9.00–13.00 között a 0031/550-42-62-os telefonszámon várja az érdeklődők kérdéseit. Címünk: Gramma Nyelvi Iroda, 929 01 Dunajská Streda, Bacsákova u. 240/13, P.O.Box 16, e-mail: [email protected] A közönségszolgálat munkatársainak leggyakrabban föltett kérdések és az azokra adott válaszok megtalálhatóak a Gramma honlapján, a www.gramma.sk címen.)