A magyar irodalom élete és állapota

Tokaj |

<p>Szokásos programdömpinggel nyitotta meg kapuit a 39. Tokaji Írótábor (augusztus 10. és 12. között zajlott), és hol csendesen, hol hangosabban adtak hangot a résztvevők a magyar irodalom területén fontos és megoldásra váró kérdések orvoslása érdekében.</p>

A Kárpát-medencei viszonylatban jelentős irodalmi találkozónak számító tokaji összejövetelt egy Babits-verssel nyitotta meg Kulcsár Imre színművész, azzal a verssel, amelyet az 1929-es könyvünnepre írt a költő, majd Mezey Katalin, a Tokaji Írótábor kuratóriumának elnöke átadta a terepet a munkacsoportoknak. A megbeszéléseken felelős személyiségek szólaltak fel a tábor idei címéhez kapcsolódó előadásaikkal. A mintegy kétszáz szakmai érdeklődő meghallgatta egyebek között, hogy a közmédiumok milyen szerepet vállalnak a jövőben a magyar irodalmi művek bemutatása érdekében, majd szó volt a Márai-program hiányosságairól, a kiadott könyvek méltatlan helyzetéről, arról, hogy napjainkban a több tízezres példányszám helyett már csak négy-ötszáz példányra van tervezve a könyv kiadása, és még ez a kis mennyiség sem talál gazdára az olvasók között. Szó esett az anyanyelvi kultúráról, benne a klasszikus és kortárs magyar irodalmat érintő kihívásokról, a magyar irodalom életét biztosítani tudó feltételrendszer megalkotásáról. Az első este a kétszáz éve született Liszt Ferenc emlékének adóztak a Tokaji Kulturális és Konferencia Központban, aki nemcsak a zenéjével adott sokat, hanem szóra bírta a magyar irodalmat is. Azok, akik közelebb kívántak kerülni Liszt személyiségéhez, virtuóz és merészen kísérletező művészetéhez, lebilincselő előadást hallhattak, Pless Attila zongoraművésztől; Lukács Sándor és Szatmári Attila színművészek pedig Vajda János-, Juhász Gyula-, Vörösmarty Mihály-verseket és Csáth Géza naplórészletét tolmácsolták a közönségnek.

A Veres Szekér fogadó adott helyet késő este a Műút-estnek; volt Hubay Miklós és Székelyhidi Ágoston emlékezete, Parnasszus és Lyukasóra bemutatkozása, de a digitalizált irodalom sem maradt ki.

A tábor zárónapján Mikes Kelemen emléktábláját avatták fel a vendéglátó Tokaji Ferenc Gimnázium épülete melletti Irodalmi Emlékparkban, majd kerekasztal-beszélgetés következett a magyar irodalom életéről és állapotáról. A Szlovákiai Magyar Írók Társaságát Hodossy Gyula, a Szépírók Társaságát Csaplár Vilmos, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézetet Dupka György, a Magyar Írószövetséget Erős Kinga, az Erdélyi Magyar Írók Ligáját pedig Király Zoltán képviselte. Szőcs Géza, a kultúráért felelős államtitkár záró előadása magyarázkodással kezdődött, ugyanis többen adtak hangot annak a méltatlan helyzetnek, amelybe a kultúra, ezen belül is a könyvkiadás, az irodalmi rendezvények anyagi támogatása került. A Tokaji Írótábor díját most is, mint minden évben, a búcsúfogadáson adták át, ezúttal Végh Attilának, akinek költészetében egyszerre van jelen az eredendő idegenség és a tanácstalanság, a magány és a közösségi értékek iránti finom vágyakozás.
Nagy Erika

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?