A Kodály-módszer is a világörökség része lett

A Kodály-módszer a legjobb megőrzési gyakorlatok regiszterébe került, ahova azokat a modellértékű módszereket veszi fel testület, amelyeket nemzetközi szinten is terjesztésre érdemesnek, jó példának tart.

"Bízunk benne, hogy ez a nemzetközi elismerés hozzájárul az iskolai ének- és zenetanulás kultúrájának erősítéséhez és megújításához" - fogalmazott a tárcavezető. 

Balog Zoltán hozzátette, hogy a Kodály-módszer és az általa képviselt örökségvédelmi gondolat ma számos országban a zenei nevelés minden szintjén jelen van az általános iskolától a középiskolán át a felsőoktatásig. 

A Kodály-módszer alapja az, hogy a zenei örökség megőrzése iránti fogékonyságot már egészen kisgyermekkortól kezdve kell fejleszteni, hiszen csak akkor őrizhető meg a közösségek zenei hagyománya, ha már a gyermekek körében életre tudjuk kelteni. Ennek módszere Magyarországon a már óvodás kortól kezdődő rendszeres játékos népdaltanulás - közölte a miniszter.

Hangsúlyozta, hogy Kodály Zoltán és Bartók Béla örökségének továbbvivői hazánkban több száz hagyományőrző énekes csoport és táncegyüttes. Népszerűek a népzenei hagyományt is oktató művészeti iskolák, továbbá számos helyi, regionális és országos népdalverseny és népzenei tábor zajlik napjainkban is, és egyre nő a módszer iránt érdeklődő pedagógusok száma nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt.

A világszerte ismert és elismert módszer jól alkalmazható különböző társadalmi, kulturális közegben is. Ezt a magyarországi Kodály Intézetben zajló nemzetközi pedagógusképzésnek köszönhetően többéves gyakorlati tapasztalat is megerősíti. Az UNESCO elismerve Kodály Zoltán etnomuzikológiai, zenepedagógia és zeneszerzői munkásságát a 2017-es évet kiemelt Kodály-évfordulónak szenteli. 

Az UNESCO indoklása szerint az elmúlt évszázadban a hagyományos népzene megőrzésének Kodály-módszere segítette a helyi hagyományok átadását, terjesztését és dokumentálását Magyarországon és a külföldi közösségekben. A Kodály Zoltán zeneszerző, -pedagógus és -kutató által kigondolt, a Magyar Tudományos Akadémia által támogatott módszer elősegíti, hogy a hagyományos népzene hozzáférhetővé váljon mindenki számára a közoktatásban és a civil szervezetek által, fejleszti a zenei készséget, az érintett közösségeket bátorítja a zene mindennapos használatára. Elősegíti a kutatás, oktatás, közösségi kultúra és a zeneművek együttélését, az összes zenei hagyomány tiszteletben tartását. A módszert 1945-ben illesztették bele az iskolai tananyagba.

A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezmény célja szerint a védőintézkedések részeként a részes állam azonosítja és nyilvántartja a területén található szellemi kulturális örökségelemeket. Ennek megvalósítása érdekében a kultúráért felelős miniszter felhívása alapján a Magyarországon élő közösségek, csoportok vagy egyének a saját szellemi kulturális örökségükként elismert elemeket javasolhatnak felvenni a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére. A nemzeti jegyzéken szereplő szellemi örökségelemek közül választják ki azt vagy azokat, amelyet vagy amelyeket Magyarország az UNESCO reprezentatív listájára évente egy alkalommal felterjeszthet.

A Szellemi Kulturális Örökség UNESCO listáján jelenleg szereplő magyar elemek a Busójárás Mohácson - Maszkos farsangvégi télűző (felvétel ideje: 2009); táncház-módszer (2011); matyó népművészet (2012); solymászat, az élő emberi örökségelem. A solymászat 2010-ben 11 ország felterjesztéseként került fel a UNESCO reprezentatív listára, amelyhez 2012-ben további két ország - köztük Ausztria és Magyarország - csatlakozott.