A kirekesztett harca az életért

A regény és a film a másságról szól, arról a kemény küzdelemről, ahogy az elfogadott társadalmi mintától eltérő kirekesztettnek, egy tizenhat éves lánynak meg kell küzdenie puszta életben maradásáért.
A beavatott egy kőkemény katonai kiképzés pergős krónikája. Három domináns eleme van: az erőpróbáló akciók, az ezeket az epizódokat kísérő és felerősítő zene, valamint az atmoszféraépítő és illúziókeltő képi világ. Ezen a téren profira komponált munka A beavatott, még úgy is, hogy szemet szúrnak szépséghibaként ható tökéletlenségek: többször kelt olyan érzetet, hogy helyenként erősebb a zene az akciónál, vagy hogy dominánsabb a kép a történésnél. Ám erre is van magyarázat: a hanghatásokkal és a vizuális komponenssel az akciómentes események gyenge drámaiságát erősítik a film alkotói. Valójában ugyanis a kiképzésé a főszerep, a drámai vonal (az olyan, amilyen sztori) kuszán és homályba burkolva bonyolódik a háttérben, s az érdemi eseményekkel csak nagyon lassan haladunk előre. (Már-már úgy tűnik, hogy a film nem bír lezárulni, ugyanazok a harci fordulatok ismétlődnek újratöltve.)

A kiképzésben részt vevő keménykötésű ifjakat és a velük egy súlycsoportban küzdő leányzókat alakító fiatal színészek megtesznek mindent: a próbatételekben katonásan kemények, az akciók igényes akrobatikájában tökéletesen helytállnak. (Csak zárójelben: ők is illeszkednek a film hatásos látványra építő esztétikájához. Szépek, erősek, izmosak, és divatosan „márkás” kosztümökbe/egyenruhákba öltöztetik őket .)

A film a jövőbe visz, és Chicagóban játszódik. A város egy pusztító háborút élt túl. A harcok nyomai még mindig látszódnak. A városlakók, tanulva a múltból, azon fáradoznak, hogy békés jelent és jövőt teremtsenek maguknak. Úgy vélik, az ember személyiségében rejlő rosszra való hajlam vezet a háborúkhoz. A társadalmukat öt csoportra, a Bátrak, az Őszinték, az Önfeláldozók, a Barátságosak és a Műveltek csoportjára osztották fel, azzal a céllal, hogy ezek mindegyikében kiműveljék a legjobb erényeket, s kiirtsák az emberekből azokat a tulajdonságokat, amelyek konfliktusokat okozhatnak és háborúkat idézhetnek elő. Tizenhat éves korukban a fiataloknak – egy irányt mutató teszt elvégzése után – dönteniük kell, hogy melyik csoportba akarnak tartozni. A vizsga során Beatrice (Shailene Woodley) számára kiderül, hogy az Elfajzottak, vagyis azok közé tartozik, akik az öt csoport egyikébe sem sorolhatók. A rendfenntartásért felelős Bátrakhoz jelentkezik fizikai és mentális kiképzésre, ahol a kemény, de érző Négyes (Theo James) veszi szárnyai alá. Kiderül, Négyes is más, vagyis ugyanúgy csoporton kívüli. Előbb kölcsönösen felfedett titkuk hozza őket közel egymáshoz, később gyengéd érzelmek alakulnak ki köztük, a végén pedig összefognak, hogy visszaverjék az Elfajzottak kiirtására indított támadást.

A beavatottnak nincs igazi, magával ragadó, beleélés lehetőségét nyújtó sztorija, lényegében kiképzés és harc az egész film. Alig van megállásnyi pillanat, amelyet ne hatna át az agresszivitás. A rengeteg támadó indulatot csak a szerelmi szál oldja egy picit, és azok a tesztek, amelyek a vizsgált személyek (Beatrice és Négyes) érzelem- és gondolatvilágát teszik láthatóvá. Ezek a belsőt kivetítő, fikciós, stilizált képek elkápráztató látványt és felüdülést nyújtanak. Kár, hogy ezeken a hallucinációkra épülő kockákon viszont főszerepet kapnak a vészjósló és támadó madarak, mintha csak Hitchcock filmjéből repültek volna át. Ám ettől még nem lesz maradandó, klasszikus A beavatott. És jobb se.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"147572","attributes":{"alt":"","class":"media-image","title":"","typeof":"foaf:Image"}}]]