A Joe elnyeri jutalmát

A direktori székbe az a John M. Chu ülhetett, aki ez idáig a Step Up 2-3 mellett a Justin Bieber-dokumentumfilmet készítette, és semmilyen tapasztalata nem volt az akciófilmek terén.

A rajongóknak az sem adott okot a bizakodásra, hogy a film premierjét majdnem egy évvel elhalasztották, sőt a forgatás lassan már a múlt homályába vész, 2011 augusztusa és novembere között zajlott. A bemutatót pedig eredetileg 2012 nyarára tervezték. Hogy pontosan miért tolták el, azt máig homály fedi. Azért is érthetetlen a dolog, mert ekkorra már óriási pénzösszeget fordítottak a reklámokra. A forgalmazó Paramount hivatalos verziója szerint a háromdére való konvertálás miatt csúszott a bemutató. Nem hivatalos infók szerint Channing Tatum játékidejét duzzasztották fel, és egyéb korrekciókat végeztek a filmen. Hosszas hányattatások után a film idén tavasszal megérkezett a mozikba. Sajnos érződik rajta, hogy Chu új terepen mozog, és az is, hogy nem véletlenül volt szükség a korrekciókra, bár a 3D jelen esetben jól működik, megérte konvertálni. A történet nincs túlbonyolítva: a Kobraosztag ismét világuralomra tör. Egyikük, az amerikai elnök bőrébe bújt gonosz Zartan fondorlatos csellel kiiktatja a Joe-k nagy részét és kiszabadítja a Kobraparancsnokot. A megmaradt Joe-k bosszúra szomjazva indulnak harcba, sőt még arra is marad idejük, hogy megmentsék a világot. Közben a G.I. Joe-osztag alapítója, Joe Colton (Bruce Willis) is feltűnik a vásznon. Szinte az egész szereplőgárda lecserélődött, mindössze négy karakter lehet ismerős az előző részből. Köztük Channing Tatum, akinek szerepe még úgy is nyúlfarknyi, hogy kibővítették. Az új szereplők közül a Barikádot alakító Dwayne Johnsont és Bruce Willist érdemes megemlíteni. Miután szinte az egész osztagot lemészárolták, Barikád lesz a rangidős. Két cél vezérli: hogy hazatérhessen családjához, és hogy megbosszulja bajtársait. Ennél többet nehéz mondani róla, mivel a film nem a jellemfejlődésekre helyezi a hangsúlyt. Az azonban bizonyos, hogy Johnson soha nem lesz olyan kemény, mint Bruce Willis, sőt még annyira sem, mint az öregedő Bruce Willis. A Die Hard-széria hőse először teszi tisztelét a Joe-k között. De nem kisebb szerepben, mint az elitosztag megalapítójaként. Az eredettörténet szerint Joe Coltont még maga Kennedy kérte meg, hogy hozza létre a Joe-kat. A plakátokkal ellentétben, ahol Willis karakterét teszik a középpontba, ő csak egy mellékszereplő. De abban a pár percben, amikor szerepel, viszi a prímet a megöregedett, morózus katona szerepében.Adrianne Palicki szerepe leginkább abban merül ki, hogy szépen mosolyog a kamerába, és mélyen dekoltált ruhákban tetszeleg. D.J. Cotrona valószínűleg csak azért kapott szerepet, hogy a női nézők is elaléljanak. A 3D viszont jót tett a filmnek, nem csak nézőcsalogatóként funkcionál. Annyira nem teszi komplexszé az élményt, mint például a Pi élete című filmben, de az alkotóknak nem kell szégyenkezniük. Akad több jelenet is, amikor a néző bedől a trükknek, elrántja a fejét, vagy hátrahőköl. A 3D és a Bourne mozikból ismert kézikamerás, közeli harcjelenetek azonban nem működnek együtt. Az egyik kioltja a másikat, sem az akció, sem pedig a 3D nem érvényesül igazán. A G.I. Joe az a film, amelynek nézésekor ki kell kapcsolnunk az agyunkat, hogy, ha egy kicsit is élvezni akarjuk. Ha nem ezt tesszük, akkor azonnal szembeötlik, hogy telis-tele van hibával, sablonnal és közhellyel.[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"107643","attributes":{"alt":"","class":"media-image","title":"","typeof":"foaf:Image"}}]]