A hallgatók alkotókészségére építenek

Tamás István (jobbról) Pálinkás József oktatási minisztertől vette át a Kármán Tódor-díjat Azért bonyolult a helyzete, mondja, mert ellentétesek az érdekei. Főigazgatóként abban érdekelt, hogy a tulajdonos minél többet fordítson az intézményre. Tulajdonosként meg abban volna érdekelt, hogy az IBS minél kevesebb pénzébe kerüljön. Szinte mindig a főigazgató nyer.Talán ez az egyik oka annak, hogy kitüntették.

Bizonyára ez is közrejátszott, hogy másokkal együtt megkaptam a Kármán Tódorról elnevezett díjat. Az indoklás szerint azonban inkább azért kaptam, mert segítettem, hogy zökkenőmentesen működhessen a Csodák palotája.Bevallom, Kármán Tódorról csak annyit tudok, hogy a múlt század egyik legjelentősebb természettudósa volt. Nélküle például az űrhajókat nem lőtték volna föl.

Mint oly sok hazánkfiát, őt sem tudta megtartani a korabeli Magyarország. 1919 után a göttingeni egyetemre ment, ott tanította az akkor még újdonságnak számító alkalmazott fizikát. Majd Hitler elől az Egyesült Államokba emigrált. Kapcsolatba került az űrtechnikával. A róla elnevezett díjat egyébként a felsőoktatásnak szánt gazdasági támogatásért szokták adományozni.De akkor hogy jön ide a Csodák palotája, amelyet korántsem egyetemisták, főiskolások látogatnak?

Valószínűleg úgy, hogy a Kármán-díj odaítélésében nagy szerepe van az alternatív képzés iránti fogékonyságnak. Vagyis annak, hogy a diákokban miként lehet az alkotókészséget kifejleszteni. Márpedig ha kreatív helyzetbe akarjuk őket hozni, akkor ezt még jóval az érettségi előtt kell elkezdeni. Erre való például a Csodák palotája.Ilyen vagy ehhez hasonló intézményt más országokban is láttam.

Sokfelé tartják fontosnak, hogy a gyerekek érzékelhessék a természettudományi folyamatokat. Mi több: hogy ki is próbálhassák a fizikai törvényszerűségeket, játékos keretek között, persze. Annak idején nagy csodálója voltam Öveges professzor egyszerű és zseniális tévékísérleteinek, majd amikor módomban volt, hogy csináljak is valamit, arra gondoltam, hogy az ő ötlete nyomán Óbudán kellene építeni egy játszóházat. Aztán körülnéztem, s rájöttem, hogy van már ilyesmi Magyarországon: a Csodák palotája. Ráadásul metróval jobban megközelíthető helyen, a Lehel-piac közelében. Nem akartam megismételni azt, amit mások már kitaláltak, kapcsolódtam hát a kezdeményezéshez.A szemérmes megfogalmazása azt jelenti, hogy anyagilag támogatta a Csodák palotáját?

ĺgy is lehet mondani.Nem tudott mit csinálni a pénzével?

Éppenséggel tudtam volna. Félve mondom ki, mert patetikusan hangzik, de engem ez az ország külföldön taníttatott, illett valamit visszaadnom neki.Kitüntetése alkalmából elmondta egy rádióműsorban, hogy a Szovjetunióban mennyire hiányzott önnek az édesanyja. Talán azért alapította meg a Nemzetközi Üzleti Főiskolát, mert meszszire került diákként nem ülhetett a mama szoknyája mellett?

Inkább azért, hogy a gyerekeim a mamájuk szoknyája mellett ülhessenek. Idehoztam egy külföldi egyetemet, hogy a magyar diákok ne szakadjanak ki az otthonos közegből.De miért éppen Nyugatról hozott egyetemet?

Azért, mert a Keletet módomban volt megtapasztalni. Moszkvában is meg lehetett tanulni a szakmát, de nyilvánvaló volt számomra, hogy ha egy oktatási kultúrát akarok meghonosítani Magyarországon, akkor az csak angolszász jellegű lesz. Ez ugyanis nyitottabb, sokkal inkább épít a diákok alkotókészségére.De ha így van, miért nem Amerikából örökített át egy felsőoktatási intézményt?

Üzleti megfontolásból. Nálunk már léteznek amerikai típusú egyetemek, csakhogy senki sem tud róluk. Úgy gondoltam tehát, hogy nem a háromezer amerikai egyetem valamelyikét kell hazai körülmények között megvalósítani, hanem az oxfordit. Mégiscsak világhírű és több évszázados hagyománya van.Az IBS mint üzleti befektetés bevált?

Egy oktatási befektetés húsz év után kezd megtérülni, s mi még csak tíz esztendeje működünk.Veszteséges a Nemzetközi Üzleti Főiskola?

Az éves bevételünk hétszázmillió forint körül van, a kiadások pedig egymilliárdra rúgnak.Ki pótolja a különbözetet?

A főigazgató kérésére a tulajdonos. Szeretnék egyébként egy tévhitet eloszlatni. Nem igaz, hogy az úgynevezett nonprofit szervezet számára mellékes a bevétel. Egyáltalán nem mellékes. Csakhogy a nyereségességre törekvő szervezettel ellentétben a bevétel arra való, hogy visszaforgassuk magába a vállalkozásba, jelen esetben egy felsőoktatási intézménybe. Nézzen körül! Ennek azért láthatók a jelei.

A véletlen úgy hozta, hogy már akkor is jártam ebben az épületben, amikor még a szakszervezetek oktatóközpontja és szállója működött benne. Mondhatom, ég és föld a különbség. Az IBS csakugyan olyan, mint egy angol egyetem.

Az oxfordi anyaintézmény képviselői is ezt mondták. De nem sok a nyolcszázezer forintos tandíj?

Félévenként nem kevés. Csakhogy ezt az összeget a tízből csupán hat féléven keresztül kell fizetni. Az előkészítő két szemeszterért és harmadévben a kötelező gyakorlatért nem kell fizetni. Sőt, a gyakorlati évben az őket foglalkoztató cégtől fizetést kapnak a diákok.Jó, akkor a kérdést úgy teszem föl, hogy egy hallgató mit kap a hatszor nyolcszázezer forintért?

Először is, három diplomát. Egy magyart, egy oxfordit és egy marketing-kommunikációst. Másodszor, megtanul legalább két nyelvet. Harmadszor, megtanul közösségben dolgozni, ez egyébként az angolszász típusú oktatási kultúra legnagyobb előnye. És végül, a Vámos Miklós vezette Buda Stage rendezvényein megfertőződik a kultúrával.Azt tudom, hogy a tanulás nyelve részben az angol. De vajon a második nyelv lehet a környező országok valamelyikének nyelve is?

A környező országokból is szívesen fogadunk diákokat, az idén végzett kétszáz hallgató közül körülbelül minden tizedik a határon túlról érkezett. Szép számmal vannak közöttük nem magyar anyanyelvűek is, következésképpen szerencsésebb, ha a tanulás és az érintkezés nyelve az angol. A közvetítő nyelvvel többre mennek az üzleti és a gazdasági életben.A Kármán Tódor-díj ürügyén jelentette be, hogy a következő tanévtől kezdve száz diák ingyen tanulhat az IBS-en. Mi van a bejelentés hátterében?

Eddig is voltak hallgatók, akik nem fizettek tandíjat. Ha tanulmányi eredményeik alapján a legjobbak közé kerültek, akkor nem kellett fizetniük a következő tanévben. Csakhogy nem tudhatták, vajon a tandíjmentesség utáni szemeszterben bekerülnek-e a legjobbak közé. Egyre kevésbé vállalhattam a kockázatot, hogy tehetséges fiatalok esetleg kimaradnak az egyetemről, mert a családjuk nem elég tehetős. Úgy alakítjuk át a felvételi gyakorlatot, hogy a pontszámok alapján az első száz diák öt évig nem fizet tandíjat. ĺgy a százba jut az is, akinek a szülei megengedhetnék maguknak a tandíjat, de bejut az is, aki különben nem járhatna az IBS-be, holott a tudása alapján megérdemelné. A Nemzetközi Üzleti Főiskolán minden három hallgató közül kettő már eddig is nem budapesti középiskolából érkezett. Az új rendszertől azt várom, hogy a vidéki és határon túli középiskolákból való diákok aránya még magasabb lesz. Ez a beszélgetés a pozsonyi Új Szóban jelenik meg. Milyen tapasztalatokat szerzett a szlovákiai hallgatók körében?

Kellemes benyomásaim vannak Kovács Krisztináról, Gál Alexanderről és Moore Katarináról. Örülnék, ha az új tanévben még több felvidéki diák követné a példájukat.