A betűszók írásának alaptételei

 

A betűszók a napjainkra jellemző gyors élettempó nyelvi megnyilvánulásai, a mai magyar szókészlet gyorsan növekvő és gyakran használt rétegét alkotják. Szinte mindenhol találkozhatunk velük: az üzletek felirataitól kezdve a szórólapokon át a különféle tartalmú hirdetésekig, plakátokig. Használatuk azonban – legalábbis az írásgyakorlat ezt mutatja – nagyban eltér az akadémiai helyesírásban foglaltaktól. Ennek egyik oka az lehet, hogy a szlovákiai magyar nyelvhasználók elsősorban a többségi nyelvben előforduló betűszókkal kerülnek kapcsolatba, s ezért ezek írásbeli jellegzetességeit követik. A másik, talán az előzőnél is komolyabb ok, hogy a helyesírási szakkönyvek gyakran következetlenek a betűszók írásának tekintetében (lásd pl.: taj-szám, HIV-vírus [Magyar helyesírási szótár c. kiadvány]; taj szám, HIV vírus [Helyesírás c. kézikönyv]). Az alábbiakban a magyar helyesírási szabályzat ajánlásainak figyelembevételével foglaljuk össze a betűszók írásának alaptételeit.A betűszók olyan alakulatok, amelyek több szóból álló kapcsolatok elemeinek kezdőbetűiből jönnek létre. Ezek a kapcsolatok többnyire különírt szerkezetek (pl.: Európai Unió ’ EU, általános forgalmi adó ’ áfa), de összetett szavak is lehetnek (pl.: televízió ’ tv, világbajnokság ’ vb). A fenti példák egyértelműen utalnak arra, hogy vannak tulajdonnévi és köznévi betűszók. A tulajdonnéviek leggyakrabban intézmények, egyesületek nevét rövidítik, s akár magyar, akár idegen eredetűek, minden betűjüket nagy kezdőbetűvel írjuk, pl.: OTP = Országos Takarékpénztár, NATO = North American Treaty Organization, SAV = Slovenská akadémia vied. Ugyanez a szabály érvényesül a ritkábban előforduló betűszói márkanevekben és címekben is: FIAT = Fabbrica Italiana Automobili Torino, HVG = Heti Világgazdaság. A köznévi betűszók alapvetően csupa kisbetűből állnak, hiszen kisbetűs szavakat helyettesítenek: tbc = tuberkulózis, http = hyper text transfer protocol. Vannak azonban olyan betűszók is, amelyek a magyar leírás hagyományai szerint köznévi eredetűek ugyan, de nemzetközi viszonylatban tulajdonnévinek számítanak, ezért nyelvünk is nagybetűvel jelöli őket, pl.: DVD = digital video disc, DJ = disc-jockey, PIN = personal identification number. A betűszókhoz a toldalékokat mindig olyan formában kapcsoljuk, amilyet a kiejtett alakjuk megkíván, tehát: OTP-ben, ENSZ-beli; ha azonban a közszói betűszóban a betűző kiejtésnek megfelelően feltüntetjük a magánhangzókat, a toldalék kötőjel nélkül kapcsolódik hozzá, pl.: tébécés, tévézik. Amennyiben a tulajdonnévi betűszó rövid a, e, o vagy ö magánhangzóra végződik, a toldalék hatására a kiejtésben bekövetkező nyúlást az írott változatban nem jelöljük: ELTE-re, MTA-hoz, NATO-val stb. A rövid magánhangzóra végződő köznévi betűszókhoz ezzel szemben kötőjel nélkül kapcsoljuk a toldalékot, s a tővégi nyúlást is jelöljük: áfa – áfát, áfával, áfás stb. A betűszókat tartalmazó összetételekben a betűszók általában előtagként fordulnak elő, ilyenkor az utótagokat többnyire kötőjellel fűzzük hozzájuk, pl.: OTP-hitel, NATO-csúcs, tv-közvetítés.Kivételt képez azonban például a PIN kód szerkezet írása: mivel a PIN rövidítés valójában egy számsorra utal, s ez a számsor megegyezik magával a kóddal, a PIN kód alakulatra nem összetett szóként, hanem szószerkezetként tekintünk, ezért elemeit kötőjel nélkül, egymástól külön írjuk.(További kérdéseiket a [email protected] címre várjuk.)Misad Katalin