Prága. Miloš Zeman cseh kormányfő tegnap visszautasította Wolfgang Schüssel osztrák kancellár múlt héten tett javaslatát, hogy Csehország és Ausztria közös nyilatkozatban nyilvánítsák érvénytelenné Edvard Beneš volt csehszlovák köztársasági elnök II. világháború után kiadott dekrétumait.
Zeman nem hajlandó megnyitni a beneši dekrétumok kérdését
Prága. Miloš Zeman cseh kormányfő tegnap visszautasította Wolfgang Schüssel osztrák kancellár múlt héten tett javaslatát, hogy Csehország és Ausztria közös nyilatkozatban nyilvánítsák érvénytelenné Edvard Beneš volt csehszlovák köztársasági elnök II. világháború után kiadott dekrétumait.
„A cseh kormány nem tartja szükségesnek, sőt még lehetségesnek sem, a beneši dekrétumok kérdésének ismételt megnyitását” – jelentette ki Zeman a kormány ülését követő sajtóértekezleten Prágában.
A cseh kormányfő leszögezte: Beneš elnök dekrétumainak kérdését, amelyek alapján a II. világháború után tömegesen kitelepítették a csehszlovákiai németeket, Prága Németországgal már lezárta és nem lát semmiféle okot arra, hogy most új tárgyalásokat kezdjen erről Ausztriával. Megjegyezte, a dekrétumok újratárgyalását a napokban Václav Klaus képviselőházi elnök is elutasította, s ő sem érzi szükségét a kérdés megnyitásának.
Schüssel kancellárt az osztrák parlament alsóháza szólította fel, hogy a dekrétumokról kezdjen tárgyalásokat Prágával. Míg a cseh külügy a tárgyalásokat nem zárja ki, addig a kormány mint testület ez elől elzárkózik. Ezt tegnap Zeman személyesen is megerősítette.
Ugyanakkor a Lidové Noviny című prágai konzervatív napilap tegnapi kommentárjában azt írta, hogy a cseheknek is szembe kell nézniük múltjukkal, ha azt akarják, hogy fokozatosan megszűnjön a szomszédos nemzetek csehellenessége. Emanuel Mandler történész és publicista cikkében hangsúlyozza, a cseheknek elsősorban az 1945-1948 közötti időszak miatt kellene lelkiismeretvizsgálatot tartaniuk. „Ha azt akarjuk, hogy a szomszédos nemzetek levetkőzzék csehellenességüket, illetve hogy ez a csehellenes hangulat ne erősödjön, saját magunknál kell kezdenünk: a németek és a magyarok ellen alkalmazott háború utáni etnikai tisztogatásoknál, a nagy cégek elkobzásánál (államosításánál), az ellenzék kizárásával alakított kormánynál (Nemzeti Front), valamint az ország lakossága elleni erőszaknál.”
Az ugyanis, amit a nacionalisták felesleges önkritikának minősítenek, a szomszédokkal való megbékélés legfontosabb feltétele. Manapság még csak Ausztria követeli az egész nemzetek „kollektív bűnösségét” kimondó beneši dekrétumok hatályon kívül helyezését, de mi lesz két vagy három év múlva? – teszi fel a kérdést a szerző.
„Ha a cseh politika a jövőben sem fogja észrevenni, hogy a múlt árnyékot vet a mára, ez nem csak nagyon kínos lehet, hanem súlyos következményekkel is járhat” – szögezi le a szerző. Úgy látja, hogy a II. világháború utáni időszak rendezetlen problémái – akár tetszik, akár nem – betörtek a mába, hatással vannak mindennapjainkra, tehát feltétlenül rendezni kell őket.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.