Washington voltaképpen nem nyert Iránban

Amerika és Irán dióhéjban a következőkről állapodna meg pénteken: Vége a háborúnak Irán és az USA közt, illetve fegyvernyugvás jön Libanonban is. Tiszteletben tartja az USA és Irán egymás területi egységét és nem avatkoznak be egymás belügyeibe. A végleges békeszerződés letárgyalására a felek 60 napot adnak, amely meghosszabbítható. 

Washington feloldja az Iránra kivetett blokádot és kivonja katonáit a térségből 30 napon belül. Irán megnyitja a Hormuzi-szorost és felszedi a kihelyezett aknákat 30 napon belül. Amerika régiós partnereivel létrehoz egy 300 milliárd dolláros alapot Irán fejlesztésére. Az USA feloldja az Iránra kivetett szankciókat, beleértve azokat is, melyeket az ENSZ hozott meg. Irán megígéri, nem fog soha atomfegyvert fejleszteni. 

Az uránkészletről és atomprogramról a felek a végleges megállapodásban hoznak döntést. Amerika átmeneti mentességet ad az iráni olajiparnak, amíg nem véglegesedik a szankciók feloldása. Irán fokozatosan visszakapja a külföldön befagyasztott vagyonelemeit, annak függvényében, ahogy haladnak a tárgyalások. 

Az Egyesült Államok lényegében egyetlen célját sem érte el Irán megtámadásával, Teherán pedig rengeteg engedményt kap a Hormuzi-szoros megnyitásáért és a háború lezárásáért cserébe. 

Amerika és Izrael azért támadta meg Iránt, hogy leszereljék az ország atomprogramját, nagy hatótávolságú fegyvereit és leváltsák az országot uraló iszlamista rezsimet. Az atomprogram (egyelőre) biztosan marad, az iszlám fundamentalista rezsim marad, a nagy hatótávolságú fegyverek korlátozásáról pedig szó sem esik a keretszerződésben. Nem térnek ki a régióban működő síita milíciák támogatásának korlátozására sem. 

(Portf.)