A Fekete-tenger keleti és nyugati partja, Románia és Georgia között kiépítendő, Azerbajdzsánból Magyarországra és az Európai Unióba zöld villamos energiát szállító vezeték nemcsak az orosz fosszilis energiaforrásokkal szemben jelent alternatívát, hanem a tiszta, hozzáférhető és biztonságos, megújuló energiaforrásokra épülő jövőt is szolgálja – hangoztatta az Európai Bizottság elnöke szombaton Bukarestben.
Von der Leyen: A Fekete-tenger alatt kiépítendő vezeték a biztonságos, megújuló energiaforrásokra épülő jövőt szolgálja
Ursula von der Leyen a Magyarország, Románia, Georgia és Azerbajdzsán vezetői által megkötött kormányközi megállapodás aláírása alkalmából rámutatott: „sosem volt közelebb egymáshoz” a Fekete-tenger két partja, a beruházás ugyanis energetikai és digitális adatátvitel terén is összekapcsolja a Fekete-tenger két partját, valamint a Kaszpi-tenger térségét.
Szerinte a vezeték kiépítése Georgiát energetikai csomóponttá teheti, és integrálhatja az Európai Unió energetikai piacába, ugyanakkor megkönnyítheti Moldova, a Nyugat-Balkán energiaellátását is, és minden bizonnyal Ukrajna újjáépítését is segíteni fogja.
A szerződéskötés házigazdájaként Klaus Iohannis román államfő arról beszélt: az Ukrajna elleni orosz agresszió közepette a térség országainak összefogására és szolidaritására van szükség. A szombaton aláírt egyezmény szerinte hosszú távú együttműködést alapoz meg, amelynek első lépése a Fekete-tengeren átvezető – csaknem 1200 kilométer hosszúságú, Georgia és Románia között kiépítendő, tengeralatti elektromos kábel – amelyet később zöld hidrogén Európába szállításával kapcsolatos projektek követnek.
Ilham Aliyev, Azerbajdzsán elnöke szerint mindkét félnek előnyös az, hogy országa az Európai Unió egyik fontos energiabeszállítójává válik. Felidézte: tavaly az EU 8,2 milliárd köbméter azeri gázt importált, idén már 11,3 milliárdot. Az ország teljes gázexportja jövőre 24 milliárd köbméter lesz, ahhoz képest, hogy 2021-ben még 19 milliárd köbméter volt – jegyezte meg.
Az azeri elnök rámutatott: most egy újabb „energetikai híd” alapkövét tették le, amely a villamos energia exportja előtt nyit újabb lehetőségeket. Azerbajdzsán zöldenergia-termelési kapacitása 27 gigawattos szél- és napenergiát jelent a szárazföldön, a Kaszpi-tengeri szélerőművek pedig 157 gigawatt teljesítményűek, az energia 80 százalékát exportálják.
A román elnöki hivatal tájékoztatása szerint a bukaresti egyezménnyel útjára indított projekthez az EU Global Gateway – fenntartható és megbízható digitális, energetikai és közlekedési összeköttetések kialakítására irányuló – európai stratégia részeként uniós finanszírozásra is számíthat.
Azerbajdzsán 2030-ig 30 százalékra akarja emelni a megújuló források arányát az ország által termelt energiamennyiségben, és jelentős potenciállal rendelkezik a vízi, szél- és napenergia-termelés terén. A villamos energiát szállító tengeralatti vezeték 1195 kilométer hosszúságú lesz, és gyors internetes adatátvitelre alkalmas optikai kábellel is összeköti majd Romániát és Georgiát.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.