Visszatérés a rommá lőtt kísértetvárosba

Szajjad Maliki, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) Szíriáért felelős képviselője fogalmazott így a Reutersnek adott helyszíni interjújában.2200 család tért vissza a keleti városrészbe. „Kezdtek visszajönni Kelet-Aleppóba, hogy lássák, mi maradt meg üzleteikből, házaikból, áll-e még az épület, kifosztották-e otthonukat, hogy lássák érdemes-e egyáltalán visszatérniük” – mondta Malik. A hazatérők szörnyű körülményekkel szembesülnek. „Kegyetlen hideg van. A házaknak pedig nincs sem ablakuk, sem ajtajuk, tűzhely sincs” – tette hozzá. Az ENSZ matracokkal, hálózsákokkal és a kitört ablakok lefedésére szolgáló műanyag ponyvákkal igyekszik segíteni, hogy az emberek újrakezdhessék valamelyik szobában az életüket. Napi két meleg étkezést biztosítanak 21 ezer embernek, és naponta 40 ezren kapnak kenyeret. Emellett 1,1 millió ember jut ismét palackozott, tartálykocsikkal szállított vagy kutakból elérhető ivóvízhez. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"261366","attributes":{"alt":"","author":"TASR/AP-felvétel","class":"media-image","height":"328","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] Mobil kórházakat is felállítottak, és több mint 10 ezer gyermeknek adtak be gyermekbénulás elleni oltóanyagot. A lázadók uralma alatt a város keleti felében nem vezették az anyakönyveket, így a születéseket, házasságokat és a halálozásokat sem tartották nyílván. A világszervezet ezért most a damaszkuszi kormánnyal együttműködésben igyekszik az embereket megfelelő iratokkal ellátni. A hónapokig tartó légicsapások kórházakat, iskolákat, utakat és lakóházakat romboltak le, és megrongálták a város két fő vízszivattyú-állomását is. Az ENSZ-illetékes hangsúlyozta, hogy az Aleppóban tapasztalt pusztítás mértéke jóval meghaladja mindazt, amit az afganisztáni és szomáliai háborús övezetekben látott. „Semmi sem készíthetett volna fel minket az itteni pusztítás mértékére, mivel az minden képzeletet felülmúl” – tette hozzá Malik.