Venezuela vezér nélkül maradt

ÖSSZEFOGLALÓ

Maduro közölte, hogy ennek bebizonyítására tudományos bizottságot kérnek fel. Bejelentette azt is – mindezt még kedden –, hogy különleges intézkedéseket hoznak a szabotázscselekmények ellen, s hogy kiutasítottak egy amerikai katonai attasét, mert konspiratív tevékenységet folytatott a baloldali kormány gyengítésére.

Maduro szerint az általa meg nem nevezett ellenségek „terveket aktiváltak” az ország destabilizálására, hogy „csapást mérjenek a venezuelai demokrácia működésére, és az utóbbi években kialakított baloldali rendszerre”. Az amerikai külügy a vádat a leghatározottabban visszautasította, és azt teljes mértékben abszurdnak nevezte.

Maduro az utódjelölt

Nem sokkal később jelentették be, hogy a vezér délután fél ötkor meghalt. Venezuela mellett Bolívia is hétnapos, Argentína háromnapos nemzeti gyászt rendelt el. Az 58 éves Chávezt múlt év decemberében rákbetegsége miatt negyedszer műtötték meg Kubában, ahonnan február 18-án tért haza, és azóta egy katonai kórházban ápolták Caracasban.

Chávez már korábban Madurót nevezte meg utódjaként. A törvények értelmében harminc napon belül kell megtartani az új elnökválasztást, addig is Maduro vette át a hatalmat. A korábbi hírek arról szóltak, hogy az alkotmány elírásainak megfelelően átmenetileg a parlament elnöke irányítja majd az országot. Caracasban bizonyosra veszik, hogy a kormánypárt jelöltje Nicolás Maduro lesz, míg vele szemben az ellenzék ismét a volt mirandai kormányzót, Henrique Caprilest indítja. A tavaly októberi elnökválasztáson Capriles meglehetősen súlyos vereséget szenvedett az akkor harmadszorra is újraválasztott Chávezzel szemben.

Súlyos örökség

Elemzők szerint igaz, hogy a térségben másutt is vannak követői Cháveznek, de hiányzik egy igazi, hozzá hasonló karizmatikus vezető, ráadásul ezek az országok az olajszállítások miatt függő viszonyban is voltak Caracastól. Abban mindenképpen van hasonlóság, hogy a Venezuela köré gyűlt országokban – Ecuador, Bolívia, Nicaragua, Kuba – az újbaloldali kormányok a szegények javára igyekeznek átcsoportosítani az erőforrásokat. Ez Venezuela esetében vitathatatlan eredményekkel járt: a szegények arányát 10 százalékkal sikerült csökkenteni, és ami még ennél is fontosabb, sikerült megállítani a lejtmenetet is.

Mindennek azonban nagy ára volt: az utóbbi években komoly áru- és élelmiszerhiány lépett fel, gyakoriak az áram- és gázkimaradások. Ezeket paradox módon épp a kedvezményezettnek számító szegények sínylették meg a legjobban: ők voltak, akik nem jutottak élelmiszerhez, hiszen a feketepiacon a gazdagok könnyedén megvásárolhatták a hiánycikké lett cukrot, tojást, tejet.

Államosított, kisajátította a megműveletlen földterületeket, és átadta szövetkezeti tulajdonba. Nyíltan támadta az USA „imperialista politikáját”, ám még jelenleg is csaknem napi egymillió hordó olajat exportál oda.

Regényes életrajz

Gyerekkorától kezdve rajongott a baseballért, volt érzéke a zenéhez, jól énekelt, festegetett, nem is rosszul, szellemesen fogalmazott, logikusan, de közérthető módon érvelt, és színészi hajlamai is voltak. 1971-ben érettségizett, felvették a Venezuelai Katonai Akadémiára, ahol 1975-ben a hadmérnöki szakon szerzett diplomát. Ejtőernyős tisztként szolgált.

1986-ban ezredessé nevezték ki, 1988-ban pedig a Nemzeti Védelmi és Biztonsági Tanács titkárává. 1989-ben felvette a politikatudományi szakot a Simón Bolívar Egyetemen, de tanulmányait nem fejezte be. 1991-ben kinevezték egy ejtőernyős dandár parancsnokává.

Elvetélt felkelés

Titkos tanulmányokat írt a forradalmi átmenetről, és társaival 1992 februárjára tűzték ki a felkelés időpontját. A lázadás több városban egyidejűleg kezdődött: elfoglalták az állami televíziót, és az elnöki palotát is ostrom alá vették. Másnap délelőttre azonban egyértelművé vált, hogy a lázadás elbukott. Chávez megadta magát. A szociáldemokrata Carlos Andrés Perez elleni sikertelen államcsínyért két évre bebörtönözték. Szabadulása után, 1994-

ben forradalmi pártot alapított, 1998 decemberében már demokratikus úton érte el célját: 56 százalékkal megnyerte az elnökválasztást.

Talált bűnbakot

2002-ben katonai államcsínyt szerveztek ellene. Átvészelte, amiként a leváltása céljából rendezett 2004. évi népszavazást is, amikor az ellenzék, a szakszervezetek, a nagyvállalatok, a média és a művészek fogtak össze ellene. USA-ellenes nézetei is ekkor erősödtek fel: elterjedt az a nézet, hogy a 2002-es 48 órás puccs hátterében az amerikai nagykövetség állt. Tény, hogy Washington sietett elismerni a puccsistákat, miközben aztán a hadsereg egy része a caracasi szegény rétegekkel együtt visszavette a hatalmat Cháveznek.

2006-ban a voksok 62 százalékával újraválasztották az elnöki tisztségbe. Törvényeitől ledöbbent a világ, egyebek között új alkotmányt is kreált. 2011 nyarán nyilvánosságra hozták, hogy daganatos betegségben szenved. Kubában többször megoperálták, majd utókezelték. 2012 júliusában bejelentette, hogy „tökéletesen felgyógyult”, és harmadszor is indul az elnökválasztáson. Októberben ismét fölényes győzelmet aratott. (MTI, NOL, ú)