Athén. Görögország megkezdte az Európai Központi Bankkal szemben tegnap esedékes hitelrészlet, valamint a Nemzetközi Valutaalappal szemben fennálló törlesztési hátralék kifizetését.
Végre törlesztett Görögország
![](/sites/default/files/styles/image_16_10_w400/public/lead_image/ujszo_14374632373016_35.jpeg.webp?itok=RuJQ6R-U)
Athén. Görögország megkezdte az Európai Központi Bankkal szemben tegnap esedékes hitelrészlet, valamint a Nemzetközi Valutaalappal szemben fennálló törlesztési hátralék kifizetését. Három hét zárva tartás után tegnap kinyitottak a bankok Görögországban, de a tőkekorlátozások túlnyomó része érvényben maradt.
A tegnap lejárt államkötvényeiért Görögországnak 3,5 milliárd euró tőkét és 700 millió euró kamatot kell törlesztenie az euróövezeti jegybanknak (EKB). A Valutaalapnak két részlettel tartozik a görög állam, amely június 30-án egy 1,6 milliárd eurós, július 13-án pedig egy 456 millió eurós fizetési kötelezettségnek nem tett eleget. Az összesen 6,25 milliárd euró átutalását az teszi lehetővé, hogy az Európai Unió államai felszabadították a Görögország sürgős finanszírozási igényeinek biztosításához szükséges forrásokat. A görög kormány három hónapra 7,16 milliárd euró áthidaló kölcsönt kapott az uniós segélyalapból, az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmusból (EFSM). Legközelebb augusztus 20-án kell nagyobb összeget törlesztenie Görögországnak a nemzetközi hitelezőknek, akkor is az EKB-nak kell fizetnie 3,2 milliárd eurót.
Hónapok óta először a héten ismét Athénba látogatnak az EKB, az IMF és az Európai Bizottság szakértői, hogy felmérjék a görög gazdaság állapotát. Ez a hét kulcsfontosságú lesz Alekszisz Ciprasz miniszterelnök politikai jövőjének szempontjából is, ugyanis a múlt héten kötött megállapodás alapján a görög parlamentnek legkésőbb holnap újabb reformokat kell jóváhagynia. Múlt héten szerdán a kormányzó Radikális Baloldal Koalíciójának (Sziriza) 149 képviselőjéből 39 hátrált ki Ciprasz mögül, amikor a parlamentben a nemzetközi hitelezőknek a harmadik pénzügyi mentőcsomagról szóló tárgyalások megkezdéséért cserébe elvárt feltételeiről szavaztak. Ezen a héten kell jóváhagyni a polgári perrendtartástól szóló új törvényt, valamint át kell ültetni a görög jogrendbe a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelvet is.
Három hét zárva tartás után tegnap kinyitottak a bankok, miközben az általános forgalmi adó kulcsa egy sor termék esetében 13%-ról 23%-ra emelkedett. A bankárok nem számítanak nagyobb problémákra, a fiókok készen állnak az ügyfelek kiszolgálására, esetleg a széfbérlők kényszerülhetnek hosszabb várakozásra. A Ciprasz-kormány június 29-i hatállyal rendelte el a bankfiókok bezárását, valamint vezetett be szigorú szabályokat a tőke mozgásának ellenőrzésére, hogy megfékezze a betétesek erősödő pénzkivételi rohamát és ezáltal megvédje a bankrendszert. A pénzforgalom korlátozása azonban fojtogatja a gazdaságot, megbénítja a piaci szereplők működését, és ez az utóbbi három hét már legalább 3 milliárd eurójába került Görögországnak. Ugyan maradt a napi 60 eurós készpénzfelvételi limit, de megengedték az összevonást és heti szinten 420 euróban határozták meg a felvehető készpénz összegét, azaz nem kell mindennap sorban állni bankfiókban vagy bankautomata előtt. A görögök immár használhatják hitelkártyáikat külföldön is, de néhány speciális esettől eltekintve továbbra sem utalhatnak pénzt külföldre.
Görögország államadósságának elengedéséről nem lehet szó, de törlesztési könnyítésekről lehet tárgyalni, ha az athéni vezetés teljesíti az újabb hitelprogramra vonatkozó vállalásait – mondta a német kancellár. Angela Merkel a tervezett harmadik görög mentőprogramról szólva kiemelte, hogy „most kemény tárgyalások következnek Görögországgal”. A megállapodások betartását biztosítani kell, ami „nem lesz könnyű”, mert 2010 óta az egymást váltó görög kormányok több intézkedést nem hajtottak végre, amelyekben megállapodtak a hitelezőkkel, és amelyeket más válságba került euróövezeti tagországok, köztük Portugália és Írország már régen bevezetett – tette hozzá a kancellár. Kiemelte, hogy az államadósság egy részének leírása nem kerülhet szóba, mert „az adósság 30–40 százalékának elengedése nem lehetséges egy valutaunióban”.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.