Változatlan ütemben zajlott tavaly az esőerdők irtása Brazíliában

Az Amazonas-medencében 2022-ben 41 ezer négyzetkilométernyi erdő tűnt el kisebb részben erdőtüzek, nagyobb részben pedig emberi tevékenység következtében–- közölte kedden a Global Forest Watch (GFW), a World Resources Institute (WRI) és a Marylandi Egyetem. Ez a mennyiség meghaladja a 2021-ben rögzített veszteségeket is.

A tanulmányban az emberi beavatkozástól mentes erdők állapotát vették számba, amelyeknek a nagy mennyiségű szén-dioxid elnyelése révén fontos szerepe van a klímaváltozás elleni küzdelemben. A tavalyi év során végrehajtott erdőirtások nyomán mintegy 2,7 gigatonna szén-dioxid került a légkörbe, ami India éves károsanyag-kibocsátásának felel meg a tanulmány számításai szerint.

Míg Indonéziában és Malajziában tavaly sikerült csaknem rekordalacsony szintre visszaszorítani az erdőirtások mértékét, Brazília után a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Bolíviában pusztították el a legnagyobb kiterjedésű erdőségeket. A deforesztáció a legnagyobb ütemben Ghánában, Angolában és Bolíviában gyorsult fel.

Szakértők szerint Bolíviában elsősorban a mezőgazdasági termelés előtérbe helyezése miatt irtják az erdőt. A dél-amerikai ország azon kevesek egyike, amelyek nem csatlakoztak ahhoz a globális célkitűzéshez, amelynek értelmében 2030-ra teljesen felszámolnák az esőerdők kivágásának gyakorlatát.

A Global Forest Watch elemzése szerint a globális elköteleződés elvi megfogalmazásának mindeddig nincs látható eredménye: a szervezet számításai alapján 2022-ben több mint 10 ezer négyzetkilométerrel több erdőt pusztítottak ki annál, mint amennyi a 2030-as célkitűzés teljesítéséhez még megengedhető volna.

Egyáltalán nem haladunk előre ebben az ügyben, sőt rossz irányba mennek a dolgok

–mondta Rod Taylor, a World Resources Institute (WRI) globális erdőprogramjának igazgatója.