Üzemanyaggal töltik fel a busehri atomerőművet Iránban

"Augusztus 21-én megtörtént a nukleáris üzemanyag eljuttatása a reaktorhoz Ali Akbar Szalehi (az ügynökség vezetője) és Szergej Kirijenko (a Roszatom orosz állami korporáció elnöke) jelenlétében" - olvasható a kiadott közleményben.
E művelettel, amely a reaktor üzemben helyezésnek első lépcsőfoka, az erőmű hivatalosan is atomlétesítménynek tekinthető. Az erőmű beindítását a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) felügyeli, a 163 fűtőelem behelyezése várhatóan mintegy két hetet vesz igénybe.
Az üzemanyaggal való feltöltést követően az erőmű másfél-két hónap múlva éri el kapacitásának 50 százalékát, ami lehetővé teszi, hogy rákapcsolják az országos elektromos hálózatra. Nagyjából hat-hét hónap múlva működhet majd a létesítmény a maximális, 1000 megawattos kapacitással.
Az üzembe helyezést követően az erőművet az irániak még évekig az oroszokkal együtt fogják működtetni. Moszkva ezt azzal 
magyarázta, hogy időre van szükség az iráni szakértők kiképzéséhez.
Az atomerőművet a múlt század hetvenes éveiben kezdte építeni a német Siemens, amely azonban az iráni forradalom után kiszállt a beruházásból. Az irániak a kilencvenes években vonták be az orosz Atomsztrojekszportot az erőmű építésébe, amely átalakította a német terveket úgy, hogy az elkészült épületekbe orosz berendezések kerülhessenek.
Az erőmű indítását többször elhalasztották. A nukleáris fűtőanyagot már 2008 januárjában Iránba szállították, s azóta a NAÜ ellenőrzése alatt tartották. A felhasznált fűtőelemeket a szerződés értelmében később visszaszállítják Oroszországba.
A busehri atomerőmű beindítása technológiai és politikai siker Irán számára, s "olyan szálka, amely megakad ellenségei torkán" - lelkendezett Szalehi a szombati eseményen.
Oroszország egyike azoknak a hatalmaknak, amelyek együttes erővel próbálják meggátolni Teherán atomfegyverhez jutását. Moszkva azt hangoztatja, hogy a busehri projekt alapvetően fontos Irán együttműködésre késztetéséhez. Az Egyesült Államok nem ért egyet ezzel, úgy vélve, hogy nem szabad jutalmazni Teheránt, miközben fittyet hány az ENSZ követeléseire.
Irán váltig hangsúlyozza, hogy atomprogramja kizárólag békés, energiatermelési célokat szolgál.