Ursula von der Leyen: Európa Kijevben van, mert Ukrajna Európában van

A túlélésért folytatott harcban nem pusztán Ukrajna, de egész Európa sorsa forog kockán

 – szögezte le von der Leyen üzenetében az X-en, és hozzátette: az Európai Bizottság növelni fogja Ukrajna energiabiztonságát, és előkészíti az utat Kijev teljes uniós piaci integrációjához.

„Oroszország három év óta igyekszik sötétségbe taszítani Ukrajnát az energetikai infrastruktúrája elleni szakadatlan támadásaival, ezt azonban egyszer s mindenkorra meg kell állítani. Az új segélycsomaggal, amelyet ma jelentünk be, garantálni szeretnénk Ukrajna energetikai rendszerének biztonságosságát, ellenálló- és versenyképességét” – mondta. Hozzátette, hogy a cél Ukrajna – és a szomszédos Moldova – villamosenergia-piacának teljes körű integrálása az EU hálózatába a jövő év végéig.

Emellett további támogatást sürgetett Ukrajnának, különösen katonai téren, kiemelve: „egy szabad és szuverén Ukrajna az egész világ érdeke”.

Fel kell gyorsítanunk a fegyver-és lőszerszállítást

 – szögezte le.

Az EB elnöke azt is bejelentette, hogy Ukrajna márciusban 3,5 milliárd eurós segélyre számíthat az Európai Uniótól. Emellett javítja Ukrajna helyzetét az is, hogy az unióban felgyorsul a fegyvergyártás, ami segíti a fegyverszállítmányok átadását is.

Újabb támogatási csomag készül

Az EU külügyminiszterei ma egyeztettek egy újabb katonai támogatási csomagról is, amely mintegy 20 milliárd euró értékű lenne. Erről viszont már Kaja Kallas külügyi biztos beszélt az uniós külügyminiszterek mai, brüsszeli találkozója után. 

A csomag elsősorban lőszert tartalmaz majd, mintegy 1,5 millió darab tüzérségi lövedéket, de  emellett légvédelmi fegyverrendszereket is. 

A csomagról az Európai Tanács rendkívüli, március 6-i ülésén dönthetnek a tagállamok vezetői. Kallas holnap (kedd) Washingtonba utazik, ahol találkozik Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel.

Az újabb fegyvercsomagról beszélt Szijjártó Péter magyar külügyminiszter is a találkozó után, ő azonban vétóval fenyegette meg az Uniót. A magyar tárcavezető szerint egy olyan nagy pénz- és fegyverszállítási csomag készül, amely nyomán Ukrajna nemet tud mondani egy „valaki által rossznak mondott alkura”. 

Ő 20 és 40 milliárd euró közötti összegekről beszélt, amihez egyhangú szavazat szükséges, de mint mondta a magyar kormány vétóra készül. 

Von der Leyent a bizottság több tagja elkísérte, de az ukrán fővárosba látogatott António Costa, az Európai Tanács elnöke is, aki azt mondta: „meghatározó pillanatban vagyunk Ukrajna és az európai biztonság szempontjából”. Costa itt jelentette be az Európai Tanács rendkívüli, március 6-i ülését is, amely elsősorban Ukrajnáról szól majd.

Kijevben Peter Kmec képviselte a szlovák kormányt 

A biztonsági konferenciára Peter Kmec miniszterelnökhelyettes jelentkezett be a szlovák kormány nevében telehídon. Kmec három pontot emelt ki Szlovákia álláspontjából: 

megerősítette, hogy a kormány továbbra is Ukrajna oldalán áll; bízik abban, hogy elérhető a stabil béke Ukrajnában, de ehhez kell az Európai Unió is; valamint Szlovákia támogatja Ukrajna uniós csatéakozását a szükséges feltételek teljesítése esetén.

Kanada is újabb fegyvereket küld Ukrajnába

Kijevbe érkezett Justin Trudeau kanadai miniszterelnök is, aki a hazája általi támogatást hangoztatta, aláhúzva: „mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy Ukrajna számára igazságos és tartós békét teremtsünk, olyan békét, amelyet nem lehet elérni az ukránok nélkül a tárgyalóasztalnál”.

Kanada újabb páncélozott járműveket bocsát a kijevi kormány rendelkezésére, használatukra pedig a tervek szerint Németországban képzik ki az ukrán katonákat. Emlékeztetett arra, hogy már leszállították az F-16-os harci repülőgépek landolást segítő rendszereit, a repülésszimulátorok pedig a következő hónapokban jutnak el Ukrajnába.

Az ukránok győzni fognak, mert azért harcolnak, ami helyes. Ám ezt nem tudják egyedül megtenni, és nem is szabad egyedül megtenniük

 – szögezte le, az MTI szerint. Egyben felszólította a Kijevvel szövetséges országokat, hogy védjék meg a demokráciát, és „álljanak ki a közös értékek mellett”. „Ez nem olyan konfliktus, amelyet Ukrajna akart vagy bármilyen módon kihívott volna maga ellen" – jelentette ki Trudeau, Oroszországot vádolva azzal, hogy „el akarja törölni az ukrán történelmet, és ki akarja terjeszteni birodalmát”.

Dick Schoof holland miniszterelnök videóüzenetben biztosította Kijevet Hága támogatásáról, „Ukrajna jövője és a sajátunk érdekében”.

A finnek támogatják Ukrajna NATO-tagságát

Alexander Stubb finn elnök kiállt Ukrajna EU-és NATO-tagsága mellett, kiemelve, hogy ezen tagságok kérdésében nem Moszkváé a döntés. Úgy vélte, „látni fogunk egy európai Ukrajnát és egyszer látni fogjuk Ukrajnát a NATO-ban”. „Oroszország támaszthat követeléseket, hogy miképpen kellene Ukrajnának megvédenie magát és hol legyenek a határai” – jegyezte meg.

Petr Pavel cseh elnök videóüzenetében leszögezte: „nincs kétsége afelől", hogy az orosz fél „végső célja letörölni a térképről Ukrajnát abban a formában, ahogy ma ismerjük", ám kiemelte: az ukrán népet nem lehet megtörni.

Mindannyian őszintén békét akarunk Ukrajnában, de nem egy bármely áron való békét

 – tette hozzá Pavel az MTI szerint.

Frank-Walter Steinmeier német államfő azt hangoztatta videoüzenetében, hogy Ukrajnát – az európai béke és szabadság érdekében – „eltökélten támogatni kell. Hozzátette: Berlin nem hagy fel a segítséggel, „egészen addig, amíg ez a törvénytelen háború véget nem ér”.

A németországi választásokon győztes kereszténydemokrata CDU elnöke, Friedrich Merz az X-en közzétett üzenetében úgy vélekedett, 

egy tisztességes béke érdekében a megtámadott országnak helyet kell kapnia a tárgyalóasztalnál.

A kijevi nemzetközi biztonsági csúcstalálkozón Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábbi tájékoztatása szerint 13 vezető vesz részt személyesen, 24 pedig videókapcsolaton keresztül.

Ankara kiáll Ukrajna területi egysége mellett

Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök Kijevbe érkeztével bejelentette: Madrid az idén újabb, egymilliárd euró értékű katonai segélycsomagot ad át Ukrajnának.

A csúcstalálkozón videokapcsolaton keresztül részt vesz Recep Tayyip Erdogan török elnök is, aki szintén leszögezte: 

az igazságos békéhez mindkét háborús félnek „egyenlő módon” helyet kell kapnia a tárgyalóasztalnál, valamint megismételte, hogy Ankara kiáll Ukrajna területi egysége mellett.

Andrzej Duda lengyel elnök is on-line jelentkezett be, beszédében leszögezte: Vlagyimir Putyin „három nap alatt akarta elfoglalni Ukrajnát, de még három év alatt sem tudta, és soha nem is fogja tudni”.  Kijelentette, hogy Lengyelország továbbra is vezető szerepet fog vállalni Ukrajna támogatásában, és Oroszországgal szemben is folytatni fogja »következetes politikáját«.

Mindnyájan békét akarunk, de olyan békére törekszünk, amely igazságos, tartós lesz, és biztonsági garanciákon alapul

 – jelentette ki Duda. Szorgalmazta, hogy Ukrajna képviselve legyen a hivatalos béketárgyalásokon, máskülönben „a béke nem sokáig tart majd, gyorsan egy új, talán még véresebb háborúba torkollik”.

Lengyelország, tekintettel a múltjára, továbbra is szövetségben marad az Egyesült Államokkal. „Nincs, és nem is lesz jobb garanciája a biztonságnak, mint a NATO, amelynek az Egyesült Államok a fő pillére” – húzta alá Duda, aki hétfőn tért vissza amerikai látogatásáról, amelyen tárgyalt Donald Trump amerikai elnökkel.