Uniós kékkártya jól képzett munkavállalóknak

Egy elfogadott módosítás értelmében az új tagállamokból érkezett - például magyar - munkavállalók előnyt élveznének az unión kívüliekkel szemben.
Az EP csütörtökön, 388 igen, 56 nem, 124 tartózkodó vokssal fogadta el az uniós kékkártyáról szóló jogszabályt.

Az Európai Unió a magasan képzett külföldi szakemberek körében nem tartozik a legnépszerűbb célpontok közé. Az EU a képzett migránsok alig két százalékát vonzza, míg például Ausztráliát a képzett bevándorlók közel tíz, Kanadát mintegy hét, az Egyesült Államokat pedig több mint három százaléka választja. A népszerűtlenség oka a huszonhét féle különböző tagállami szabályozás, ami megnehezíti a migráns munkavállalók számára a munkavállalást és a tagállamok közötti szabad mozgást - olvasható az Ewa Klamt (néppárti, német) által készített jelentésben.

A parlament ezért támogatta az Európai Bizottság javaslatát, amely - az egyesült államokbeli „zöldkártya” mintájára - „kékkártyát” adna a magasan képzett külföldi szakembereknek uniós munkavállalásuk megkönnyítésére. A képviselők azonban néhány kiegészítést is javasolnak.

Kékkártya csak a tapasztaltaknak
Az EP szerint csak az kaphatna kékkártyát, aki már elnyert egy állást valamely tagállamban, és felsőfokú végzettséggel, vagy - az Európai Bizottság által javasolt három évvel szemben - legalább ötéves szakmai tapasztalattal rendelkezik (ebből két évet töltve vezetői pozícióban). A kékkártyára olyanok is jogosultak lennének, akik legálisan már az EU területén tartózkodnak, kivéve a menedékjogot kérőket és a szezonális munkásokat - írja a jelentés.

Mekkora fizetés járjon?
A magasan képzett migránsok számára az Európai Bizottság az adott tagállamban érvényes bruttó havi minimálbér háromszorosát írná elő minimális jövedelemként. A képviselők viszont a tagállamban érvényes bruttó átlagbér legalább 1,7-szeresét biztosítanák. „Ennek pedig nem szabad alacsonyabbnak lennie annál a bérnél, amit más hasonló munkavállalók kapnak az adott pozícióban” - így a szöveg.

Hosszabb érvényesség
A kékkártyának a képviselők szerint nem kettő, hanem három évig kellene érvényesnek lennie, és további két évre lehetne meghosszabbítani. Ha egy munkavállaló ennél rövidebb idejű szerződést kap, akkor a szerződés idejére és további - nem az Európai Bizottság által javasolt három, hanem - hat hónapig kell, hogy jogosult legyen a kártyára - írja a jelentés. Ha pedig valaki elveszíti az állását, akkor szintén nem csupán három, hanem hat hónap alatt kellene új állást találnia ahhoz, hogy „kék kártyáját” megtarthassa - javasolják a képviselők.

Új tagállami munkavállalók előnyben
A képviselők szerint fontos, hogy a tagállamok maguk dönthessék el, évente hány kékkártyát kívánnak kibocsátani.

A szöveg szerint „a tagállamok munkaerőpiac-politikai okokból előnyben részesítik az uniós polgárokat, illetve – amennyiben a közösségi jogszabályok ezt előírják – előnyben részesíthetik a harmadik országbeli állampolgárokat, valamint azon harmadik országbeli állampolgárokat, akik jogszerűen tartózkodnak az érintett tagállamokban és ott munkanélküli ellátásban részesülnek”.

A parlament szerint figyelembe kell venni azt is, hogy „az új tagállamok polgárait, akiknek a szabad mozgása a csatlakozás utáni átmeneti időszakban korlátozott, nem érheti hátrány a harmadik országokból származó, magasan képzett munkavállalókkal szemben”.

Az EP ennek értelmében el is fogadott egy módosítást (401-157-9 arányban), amely szerint tagállamok elutasítják a kékkártya-kérelmet „a munkaerőpiac azon ágazataiban, amelyekben más tagállamok munkavállalóinak hozzáférését a 2003. április 16-i és 2005. április 25-i csatlakozási okmányok átmeneti intézkedései alapján korlátozták”.

Az EP szerint emellett fontos, hogy a kékkártya ne vezessen a fejlődő gazdaságokat hátrányosan érintő agyelszíváshoz.

A plenáris vitában Gál Kinga a néppárti frakció vezérszónokaként azt mondta, „jelenleg az unióban 27 különböző rendszer szabályozza a harmadik államok állampolgárainak helyzetét. A két új irányelv egyszerűbb procedúrát biztosít a magasan képzett munkavállalók számára, illetve magában foglalja az egyszerűbb belépés és tartózkodás lehetőségét.”

„A Néppárt elkötelezett amellett, hogy az uniós állampolgárok részére a preferenciális eljárás klauzulája mindenképp az irányelv fontos része legyen. (...) Magyar állampolgárként, de akár valamennyi új tagállambeli polgár nevében elfogadhatatlannak tartom, hogy ne legyen egyértelműen rögzítve, hogy a tagállam munkavállalója előnyt élvez az unión kívüli, harmadik állam munkavállalói előtt” - tette hozzá a képviselőnő. Európa szégyene, hogy úgy beszél a közös uniónkról, hogy még mindig másodosztályú polgároknak kezeli az új tagállamok polgárait a szabad munkavállalás területén - mondta Gál Kinga. (perger)