Uniós honatyák hazai fizetéssel?

A döntés azt is jelenti, hogy a testület leendő szlovákiai tagjai ugyanakkora fizetést kapnak majd, mint a pozsonyi törvényhozás képviselői. Eduard Kukan első reakciójában elmondta, Ivan Mikloš pénzügyminiszter „aligha lesz elragadtatva”. A külügyminiszter szerint a Szlovákiából érkező EP-képviselők magasabb bérezést érdemelnének. Ha elfogadták volna a javaslatot, a szlovák képviselők négyszer többet kerestek volna, mint a miniszterelnök. ĺgy azonban ezer eurónál is kisebb havi fizetésből gazdálkodnak majd, miközben német kollegáik például 7000-ből.

A lapunk által megkeresett képviselők azonban főként azt kifogásolják, hogy – ha nyárig nem születik ezzel ellentétes döntés – a nemzeti költségvetést terheli majd a szlovákiai EP-képviselők bére.

Bárdos Gyula, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) frakcióvezetője nem tartja helyesnek, hogy Szlovákia állami költségvetésből finanszírozzák az ország uniós képviselőinek fizetését. Szerinte erre az EU költségvetésében kellene pénzt találni. „Azt sem tartom jónak, hogy különbség lesz az egyes uniós tagállamok EP-képviselőinek bérezése között. Ha egyenlőség van köztük a szavazáskor, a bérezés tekintetében is egyenlőségnek kellene lennie” – mondta lapunknak Bárdos.

Hasonló véleményen van az ellenzéki Smer parlamenti képviselője is. Monika Beňová az Új Szónak nyilatkozva tegnap elmondta, ha mégis a szlovák törvényhozásnak kell majd eldöntenie, mennyit keressenek az országot képviselő EP-honatyák, ésszerű és hatékony bérezést kellene elfogadniuk, lehetőleg még az európai parlamenti választások előtt, hogy ne váljon kampánytémává az uniós képviselők bére. Beňová szerint az összeg meghatározásakor jó kiindulási alap lehetne Szlovákia brüsszeli nagykövetének fizetése. „Méltánytalan lenne, ha a mi EP-képviselőinket 880 eurós havi fizetéssel küldenénk Strasbourgba vagy Brüsszelbe. El lehet képzelni, hogy néznének rájuk 6-7000 eurót kereső kollégáik” – mondta lapunknak Monika Beňová.

Már jelenleg is nagy különbségek vannak az egyes országok uniós honatyáinak fizetései között. Míg az olaszok fizetési szalagján 11 ezer euró szerepel, a spanyolok csak 2600-at kapnak. Aligha boldogítja a leendő szlovákiai EP-képviselőket, hogy litván kollégáik még kevesebb, mindössze 350 eurós havi fizetésért dolgoznak majd. Hétfőn egyébként mindössze négy tagállam ellenállásán múlott, hogy az Európai Unió külügyminiszterei brüsszeli ülésükön nem fogadták el a parlamenti képviselők jogállásáról szóló törvénytervezetet. Ausztria, Franciaország, Németország és Svédország képviselője egyaránt sokallta a honatyák jövőbeni javadalmazására tett javaslatot. Az EP által már elfogadott képviselői statútum értelmében a testület tagjai egységesen havi bruttó 8600 eurós fizetést kapnának a közösségi költségvetésből, a nemzeti adózás mértékénél kedvezőbben adóznának, útiköltségeiket viszont tételesen el kellene számolniuk.

Jelenleg az eurohonatyák bére megegyezik hazai kollegáik fizetésével, ugyanakkor tetemes, átlagosan 3600 eurós útiköltség-térítésre jogosultak a parlamenti büdzséből. A svéd külügyminiszter elfogadhatatlannak nevezte, hogy a svéd euroképviselők kétszer annyit keressenek, mint az otthoniak. Az ülésen részt vevő Kovács László magyar külügyminiszter kétoldalú beszélgetésekben jelezte partnereinek, hogy a jelenlegi javadalmazási rendszer fennmaradása megalázó helyzetbe hozza a friss tagállamokat.

Az elutasítás lényegében azt jelenti, hogy vélhetően hosszú évekbe telik, amíg elfogadják az új tervezetet a képviselők jogállásáról, hiszen az egész reformfolyamatot elölről kell kezdeni.

A tavaly decemberi kudarc óta hétfőn először tartottak a tagállamok kötetlen eszmecserét az EU alkotmánytervezetéről. Az ír elnökség sok két- és többoldalú konzultációt tervez a közeljövőben, hogy a március közepén esedékes csúcstalálkozóra helyzetjelentést készíthessen. (jéel, NSZ, s)